Boris Johnson brit kormányfő megkerüli a parlamentet annak érdekében, hogy a képviselők ne tudják megakadályozni a megállapodás nélküli Brexitet a jelenleg érvényes október 31-ei határidő előtt. Johnson tegnap délelőtt kérelmezte a parlamenti munka felfüggesztését a királynőtől, II. Erzsébet pedig tegnap délután jóváhagyta azt, így bő egy hónapra felfüggeszthetik a parlament ülésezését. A törvényhozás munkáját szeptember 9-étől vagy 12-étől függesztik fel.
Ez lehetővé teszi a kormány számára, hogy a királynő csak október 14-én tartsa meg beszédét kormánya terveiről a törvényhozásban, megnyitva ezzel az új ülésszakot. Ez viszont azt jelenti, hogy a rendezetlen Brexitet elvető képviselőknek gyakorlatilag nem lesz idejük jogszabályok elfogadtatása révén megakadályozni Johnsont abban, hogy megállapodás nélkül is kivezesse az Egyesült Királyságot az Unióból.
Ellenzéki pártok élesen elítélték ezt a húzást. A Liberális Demokraták egyenesen casus bellinek (ürügy a hadüzenetre) nevezték a lépést, Nicola Sturgeon skót kormámányfő pedig a felfüggesztés megakadályozására szólította fel a képviselőket, mondván; „sötét nap lehet ez a demokrácia számára”.
A Konzervatív Párt EU-párti képviselői is kifogásolták a döntést. E csoport egyik szószólója, Dominic Grieve szerint egy ilyen lépés növeli a Johnson elleni bizalmatlansági indítvány benyújtásának esélyét, és végül a kormány bukásához vezetne. Philip Hammond, a Theresa May vezette kormány pénzügyminisztere, aki határozottan ellenzi a rendezetlen Brexitet, „mélyen antidemokratikusnak” nevezte, John Bercow házelnök pedig „alkotmányos gyalázatként” jellemezte. Szerinte teljesen nyilvánvaló, a kormányfő azt akarja megakadályozni, hogy a parlament megvitathassa a Brexitet, és teljesítse kötelességét az ország sorsának alakításáról. A Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn előrehozott választásokat sürgetett, a Labour helyettes vezetője, Tom Watson pedig „a demokrácia elleni egészen botrányos támadásnak” nevezve szintén elítélte.
Boris Johnson levélben tájékoztatta a parlament alsóházának tagjait a döntéséről. Az új ülésszak a miniszterelnök tervei szerint október 14-én nyílik meg az uralkodó beszédével, amelyben ismerteti kormánya törvényhozási terveit. A képviselők ezek megvitatása és az október 17–18-án esedékes EU-csúcs után, október 21–22-én szavazhatnának a programról.
A parlamenti ülésszak szokatlanul hosszúnak tekinthető felfüggesztésével a július vége óta hivatalban lévő kormányfő lényegében megfosztja a képviselőket attól, hogy jogszabályok révén kikényszerítsék a Brexit október 31-én esedékes határidejének újbóli halasztását. Johnson határozott álláspontja, hogy a brit EU-tagság „ha törik, ha szakad” megszűnik október utolsó napján, akár sikerül újratárgyalni az elődje, Theresa May által az EU-val elért, ám a parlament és a jelenlegi kabinet által az ír–északír határellenőrzés elkerüléséről szóló tartalékmegoldás miatt elvetett megállapodást, akár nem.
Az alsóházban többségben vannak a megállapodás nélküli Brexitet elutasító képviselők, a Konzervatív Párt pedig kisebbségben, az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső támogatásával kormányoz, és így is csak egyfős többséggel.
A parlamenti ülésszak felfüggesztése gyakori a brit politikában ősszel, a három nagy párt kongresszusának idejére szólóan. Az idén az első, a Brexit-ellenes Liberális Demokratáké szeptember 14-én kezdődik, a sort pedig a Boris Johnson vezette Konzervatív Párté zárja az október 2-án véget érő tanácskozással. A parlament tehát 12 nappal később ülne össze újra. Tavaly a pártkongresszusok után hat nappal, 2017-ben öt nappal már újra ülésezett az alsóház.
Johnson tegnap visszautasította azokat a vádakat, hogy nem marad elég idő megvitatni a Brexittel kapcsolatos lehetőségeket, és arról beszélt, hogy kormánya rendkívül nagyratörő programmal áll elő, többek között az állami egészségügyi szolgálatra (NHS), az infrastrukturális fejlesztésekre és az oktatásra vonatkozóan. Hangsúlyozta, ideje a Brexit utáni időkre szóló tervekre összpontosítani.
