Alig kétórányi repülőútra tőlünk van egy pici ország. Az EU legkisebb tagállama, Európa ötödik legkisebb országa, de a világon is mindössze nyolc tőle kisebb ország van. Területe kisebb mint a 25.000 lakosú Magyarkanizsa községé. Málta számos érdekességének egyike, hogy két városa is van, amelyeket Rabatnak hívnak. Igaz, egyik az ország fő szigetén van, a másik pedig a másikon. A nagyobbnak alig tizenkétezer lakosa van, a kisebbnek fele ennyi, körülbelül, mint Horgosnak. E kisebb Rabatot a néhai brit királynő tiszteletére (nem hivatalosan) Victoriának hívják, azaz így ismeri mindenki…
Victoria Málta Gozo (Għawdex) szigetének legnagyobb és legősibb városa. Victoriától néhány kilométerre található a Ggantija-temple, amit a tudósok a világ legrégebbi szabadon álló, ember alkotta építményének tartanak.
Victoria városa a sziget közepén terül el 2-3 négyzetkilométeren. A sziget összes települése 10–15 perc alatt elérhető innen. Valamikor az egész sziget (14x7 km) egy nagyváros volt. A kalóz és az oszmán támadások idején történt egyszer, hogy szinte a teljes lakosságot Afrikába hurcolták rabszolgáknak. A megmenekült kb. 200 embert a lovagok törvényileg arra kötelezték, hogy az éjszakákat a várban töltsék, ám a zsúfoltság visszavetette a lakosság gyarapodását. A békésebb idők beköszöntével helyi tanácsok, de facto települések váltak ki a városból. A legalább 6000 éves múlttal rendelkező Victoria stratégiai fontosságú helyen épült – a sziget legmagasabb pontján. A város fölé emelkedik egy száz méter magas mészkő platón a Citadella, vagy ahogy a helyiek hívják Il-Kastell.
A szebb napokat is látott középkori erőd ma lakatlan, mégis a város és a sziget legforgalmasabb helye. A Szicíliát elpusztító földrengés, a gyarmatosítás, majd a második világháború és végül az 1963-as földrengés jelentős károkat tett benne. A romos műemlékben, amely szerepel az UNESCO világörökségi várólistáján, ma néhány múzeum működik és áll még a 400 éves kormányzói palota (ma bírósági épület) és a Mária mennybemenetelének szentelt székesegyház. Gozo székesegyházát a római kori Juno templom maradványain emelték fel. Építésére kizárólag helyi mészkőtömböket használtak. Pénzhiány miatt nem készültek el a kupolák. Belülről a templom mennyezetére tromple-l’oeil technikával festettek. Az ilyen festményeket szemet becsapó festészetnek is hívják, ti. a festő a szem félrevezetésére törekszik, azaz megtéveszti a valóságot. Magyarán: kívülről nincs kupola, de belülről mégis úgy látszik, mintha lenne, ráadásul még ferde is. A múzeumok közül a legérdekesebbek a Katedrális Múzeum a püspöki hintóval, a Folklór-, a Régészeti Múzeum, a Régi Börtön, valamint a Kapitány háza. A Citadella falairól, de különösen a három bástyáról csodálatos panoráma nyílik Gozo szigetére, páramentes időben Valletta tornyai is láthatók.
Leereszkedvén az óvárosba békebeli arab medinába csöppenünk: labirintusszerű, szűk utcák sárga mészkő épületekkel és pici erkélyekkel, zsibvásárokkal, életművészekkel. Néhány angolpark és a gyarmati időkben épült villa emlékeztet a nem is olyan régmúltra. A briteknek sok szokása mind a mai napig él a valamikori gyarmaton, például a balkéz-szabály, a délutáni teázás, a lóversenyek és a kutyafuttatás.
Victoria másik forgalmas helye a Pjazza Indipendenza (Függetlenség tér), vagy ahogy ott nevezik It-Tokk, a találkozóhely. Itt már az arab kultúrát és a brit precízséget az olaszos lezserség váltja. Görögös-olaszos piacokon kínálják észak-afrikai kereskedők a nyugat-európai turistáknak a déligyümölcsöt, a török édességeket és a kínai holmit. Szóval kusza ez a Mediterrán vidék…
Gozo szigete életre kelt Homérosz Odüsszeia eposzában, mint a legendás Kalüpszó szigete. A legenda szerint ez volt a nimfa szigete, ahol Odüsszeuszt hét éven át fogva tartotta. Az idilli vidéken pici halászfalvak és azúrkék öblök váltják egymást. A fapados légitársaságok megjelenésével Máltát is elözönlötte a tömegturizmus. De a szigetország minden halászbárkáján és kishajóján, a luzzukon ott van Ozirisz szeme, a gonosz ellen védő ősi máltai szimbólum.
