2021. május 11., kedd

Farkas Bertalant köszöntötték a Parlamentben

Az első magyar űrhajós pénteken töltötte be 70. születésnapját

Farkas Bertalant, az első magyar űrhajóst, űrkutatót 70. születésnapja alkalmából köszöntötte Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott Orbán Viktor miniszterelnök képviseletében hétfőn a Parlamentben.

Farkas Bertalan Nyitrai Zsolttal (Fotó: MTI)
Farkas Bertalan Nyitrai Zsolttal (Fotó: MTI)

A magyar nemzet hálával tartozik Farkas Bertalannak, hiszen a mai napig ő az egyetlen magyar űrhajós, aki hivatalosan is a magyarokat képviselte a világűrben – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott hétfőn az MTI-nek.

Kiemelte, hogy Magyarország kormánya rendkívül fontosnak tartja az űrkutatást és az űripart, mert az ezen a területen jelentkező innovációk és eredmények az élet sok területén használhatók. Példaként említette a mezőgazdaságot, a hadiipart, valamint a hétköznapi közlekedésben a helymeghatározó rendszert. Hozzátette, hogy ezért is erősítették meg Magyarország pozícióját az Európai Űrügynökségben (European Space Agency, ESA).

Kitért arra is, hogy Farkas Bertalan nagy szolgálatot tett Magyarországnak, s 70. születésnapja alkalmából Magyarország miniszterelnöke egy köszöntést juttatott el neki.

„Hálásak vagyunk, hogy kiemelkedő szakmai tudásával, majd az űrben szerzett tapasztalataival nemcsak felkészülése és űrrepülése során szolgálta a nemzetközi és a hazai tudományt, hanem mind a mai napig tevékenyen részt vesz az űrkutatás és a csillagászat népszerűsítésében, valamint a következő űrhajósnemzedékek felkészítésében” – olvasható a miniszterelnök köszöntésében.

RÉSZTVEVŐI A BÉKÉS CÉLÚ ŰRKUTATÁSNAK

Farkas Bertalan az MTI-nek felidézte: 2015-ben Magyarország az Európai Űrügynökség rendes tagja lett, s ezzel az űrkutatással és űrtevékenységgel foglalkozók lehetőséget kaptak arra, hogy részesei lehessenek egy nemzetközi, békés célú űrkutatásnak.

A jövő év eseményei közül felhívta a figyelmet a Nemzetközi Űrhajós Szövetség kongresszusára, amelyet Magyarországon rendeznek meg ősszel mintegy 100 űrhajós részvételével, emellett 2020-ban lesz űrrepülésének 40. évfordulója is. Ehhez kapcsolódva kifejtette, hogy szeretne részt venni a második magyar űrhajós felkészítésében, átadná szakmai tudását.

Felidézte, hogy azok a műszerek, amelyeket 1980-ban felvitt az űrbe, ma is léteznek és a gyakorlati életben dolgoznak velük. A Pille dozimétert például ő vitte magával először az űrbe, s ennek továbbfejlesztett változatai most is a nemzetközi űrállomáson találhatók.

VADÁSZPILÓTÁBÓL ŰRUTAS

Farkas Bertalan Gyulaházán született, középiskolai tanulmányait Kisvárdán folytatta. A labdarúgásban is jeleskedett, de miután Nyíregyházán megismerkedett a sportrepüléssel, úgy döntött, hogy pilóta lesz. 1967-től a szolnoki Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán, majd 1970-től a szovjet Repülő Műszaki Főiskolán tanult. 1972-ben lett repülőtiszt, 1977-ben első osztályú vadászrepülő, szolgálatát a pápai repülőtéren töltötte.

A szocialista országok közös űrkutatási programja, az Interkozmosz keretében az 1970-es évek második felében vált lehetővé, hogy a szovjet Szojuz űrhajókon a tagországok (köztük Magyarország) egy képviselője is eljusson a világűrbe. A magyar jelölteket a már sokrétű szűrésen, kiképzésen átesett berepülő pilóták közül válogatták. Az 1977 tavaszán Kecskeméten, a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben (ROVKI) kezdődött folyamat során a jelöltek körét négyre szűkítették, akik közül ketten – Farkas Bertalan és Magyari Béla – a Gagarin Űrhajóskiképző Központban végezték a további felkészülést szovjet kollégáikkal együtt 1978 és 1980 között. Kettejük közül a választás már 1978-ban Farkas Bertalanra esett, de biztonsági okokból mindkettejüket kiképezték. A tervek szerint 1979-ben kellet volna repülniük, de az első szovjet-bolgár űrrepülést áprilisban technikai hiba miatt meg kellett szakítani, s az a döntés született, hogy amíg nem tisztázzák a probléma okát, a magyar űrhajós és társa nem szállhat fel.

A MAGYAR ŰRKUTATÁS NAGY NAPJA

A Szojuz–36, fedélzetén Valerij Kubaszov parancsnokkal és Farkas Bertalannal, 1980. május 26-án moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor (magyar idő szerint 20 óra 20 perckor) indult útnak, Magyarország ezzel a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Az űrhajó május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut-6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket. A nemzetközi személyzet egyhetes programjában több magyar kísérlet is szerepelt, így vizsgálták, hogyan képződik az emberi szervezetben kozmikus körülmények között az interferon fehérje. A Pille sugárdózis-mérővel az űrhajósokat érő sugárzást, a Balaton nevű műszerrel az űrhajósok szellemi munkavégző képességét vizsgálták, és magyar készítésű élelmiszereket is vittek magukkal, kalocsai mintás konzervdobozban. Farkas Bertalan utóbb elárulta, hogy hatvannyolc kilójával asztronautának vékonydongájú volt, szkafanderébe ólomtéglácskákat kellett szerelni, hogy meglegyen az előírt súlya. A két űrhajós a Szojuz–35 fedélzetén 1980. június 3-án ért földet Kazahsztánban, ők voltak az elsők, akiknek a Földre való visszaérkezés alatt 45-50 g-s túlterhelést kellett elviselniük. Farkas Bertalan visszaemlékezése szerint leírhatatlan érzés volt meglátni Magyarországot a világűrből.

Az űrutazásnak hatalmas visszhangja volt, az újságok különkiadásai mellett ellepték az országot ingyenes és pénzért megvehető emléktárgyak, sok helyen Farkas Bertalan úttörőőrsök, szocialista brigádok alakultak. A magyar űrhajóst hősöknek kijáró tiszteletadással fogadták.