2021. április 14., szerda

A mese az kell

E-mail-interjú Gerölyné Joó Katalin magyarországi íróval, aki amellett, hogy ír, rendszeresen jár mesélni iskolákba, óvodákba, mesedoktorként tevékenykedik egy helyi kórházban, bekapcsolódott a Mesekommandó munkájába is

 G. Joó Katalin: Az írás mellett az egyik legfontosabb feladatomnak tartom, hogy átadjam a meseolvasás, a mesehallgatás szeretetét
G. Joó Katalin: Az írás mellett az egyik legfontosabb feladatomnak tartom, hogy átadjam a meseolvasás, a mesehallgatás szeretetét

A Jó Pajtás gyermeklapnak köszönhetően ismerkedhetett meg közvetlenül is a vajdasági olvasóközönség Gerölyné Joó Katalin nevével, aki a legkisebbeket megszólító verseit, meséit ajánlotta fel közlésre, és nem talált elutasításra. Soraiból ugyanis sugárzik a pedagógusvér, a játékosság, az életöröm, az örökítés szándéka, s ennek köszönhetően időről időre felbukkannak sorai kiadványunkban is.

• Néhány mese, vers által találkozhatott veled a vajdasági magyar olvasóközönség, ám keveset tudunk rólad.

– Veszprémben élő, most már nyugdíjas pedagógus vagyok. Pedagógiai munkám elismeréseként 2016-ban Ranolder-díjat kaptam. Tanítóként is fontosnak tartottam, hogy megszerettessem a diákjaimmal a meséket, verseket, az irodalmat. Elég későn (kb. tizenkét éve) kezdtem írni, és akkor is csak az asztalfióknak, majd gondoltam egy merészet, és elküldtem az egyik mesémet egy pályázatra, amihez az egyik tanítványom készített illusztrációt. Örömmel értesültem, hogy beválogatták az írásomat és a rajzot is a készülő mesekönyvbe. Innentől kezdve már nagy érdeklődéssel figyeltem a megjelenő felhívásokat, és elküldtem meséimet, majd később novelláimat különböző pályázatokra. G. Joó Katalin néven publikálok. Olvashattak tőlem az Erdélyben, a Szlovákiában élők is. A megszűnéséig szerkesztője voltam a Veréb Posta című gyermekújságnak, amiben több írásom is megjelent.

• Mennyire szerteágazó irodalmi alkotómunkásságod, és azon belül milyen helyet foglal el a gyermekirodalom? Melyik nemzedéket szólítod meg leginkább?

– Az elején főleg meséket írtam, majd később jöttek a novellák. Elsősorban az óvodásoknak, kisiskolásoknak szánom a meséimet, versikéimet. Mivel pályázatokra írok, így ezek különböző mesekötetekben jelentek, jelennek meg.

A kis hótündér – Németh Ibolya borítóterve
A kis hótündér – Németh Ibolya borítóterve

A Cseresznyevirág című mesém bekerült a 2. osztályos olvasókönyvbe. Nagy öröm számomra, hogy ezt a történetet a Batyu Színház feldolgozta, és Cseresznyevirág – mesefestés három képben címmel nyáron Kontha Nelli rendezésében Budapesten mutatják majd be. Skóciában élő magyar tanodások is megismerkedtek e mesével. A kis Hótündér című írásom pedig igazi sikertörténet számomra. Határon innen és túl nagyon népszerű. Eljutott Spanyolországba, Erdélybe, Szerbiába, Szlovákiába, Ausztriába, Sacramentóba. Ez a történet szeretetről, az önfeláldozásról és a karácsony csodájáról szól. Ráadásul közel száz gyerek adta elő Mosonmagyaróváron. E karácsonyi meséhez több rajzpályázatot is kiírtak, és nagy öröm volt látnom, milyen csodálatos rajzok készültek hozzá. Most azon dolgozunk Németh Ibolya illusztrátorral, hogy mesekönyv szülessen belőle. Remélem, sikerül megvalósítani ezt az álmomat, és esetleg szponzort találni ehhez a tervhez.

Már említettem, hogy pályázatokra írok, így nagy öröm volt számomra, amikor megnyertem a Roland Kiadó mesekönyvpályázatát. Így 2018-ban megjelent az első, saját mesekönyvem: 3 perces állatmesék címmel. Az óvodás és a kisiskolás korosztályt célozza meg.

• Mit tartasz igazán fontosnak, benső feladatodnak?

– Az írás mellett az egyik legfontosabb feladatomnak tartom, hogy átadjam a meseolvasás, mesehallgatás szeretetét. Azt, hogy a szülők is tartsák lényegesnek, hogy este meséljenek a csemetéiknek. Az esti mese különös jelentőséggel bír a gyermekek életében, nemcsak hogy lezárja a napot, de megerősíti a szülő-gyerek közti érzelmi kötődést is. A gyerekek szeretik a meséket, csak meg kell kínálnunk velük őket. A digitalizált világban egyre fontosabb a hagyományos mesemondás élménye, ami már sajnos nem a mindennapok része. Előnyökhöz jut az a gyermek, akinek van módja a mesehallgatásra, hisz ez az élmény minden intelligenciaterületre hat. Fejleszti a szókincset, a belső képalakítást, és még sorolhatnám jótékony hatásait. Szerencsére sikerült sok tanítványomat is „megfertőznöm” a meseszeretettel, így többen írtak meséket, verseket. Tudom, hogy később is szeretni fogják a meséket, és mesélő felnőttekké válnak. Szívmelengető érzés volt az is, amikor gyermekek készítettek műveimhez illusztrációkat. Csodás alkotásaik több kiadványban is helyet kaptak. Akadt olyan, aki a „mese nagykövetének” nevezett. Bevallom, ez nagyon jólesett.

A sárkány – Albert Katalin munkája
A sárkány – Albert Katalin munkája

Rendszeresen járok mesélni iskolákba, óvodákba, Mesedoktorként tevékenykedtem a helyi kórházban, bekapcsolódtam a Mesekommandó munkájába is. Itt önkéntesek mesélnek óvodásoknak, a kórházban lévő betegeknek. A veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban A Bolygón innen, Földön túl – A kis herceg kiállítását én nyithattam meg, illetve foglalkozással egybekötött tárlatvezetést is tartottam.

Említettem, hogy novellákat is írok. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Csongrád Megyei Szépírói Tagozata és a Faludy György Irodalmi Műhely által meghirdetett Szárnypróbálgatók pályázatán novelláim szép sikereket értek el. Prózáim is különböző válogatásokban jelentek meg.

• Milyen a mai gyerekek befogadóképessége, hogyan szólítja meg őket az irodalom?

– Meg tudja szólítani őket. Fel kell kelteni az érdeklődésüket. Lényeges az is, hogyan tálaljuk a gyerekeknek az adott művet, verset. Egy jó pedagógus el tudja érni, hogy megszeressék a könyveket, a verseket, az olvasást. Emlékszem, több olyan tanítványom is volt, akik akkor fordultak az irodalom felé, amikor verseket kellett átírni. Lackfi János Apám kakasa, Kölyök – és még sorolhatnám – műveivel ismerkedtünk meg. Ezután már ők is olvasták a gyerekverseket, és keresték, melyiket „írják át”. Díjazott is lett három gyermek átfogalmazott verse. Ha jókor és jó könyvet adunk a kezükbe, akkor megnyerhetjük őket, elérhetjük, hogy olvasóvá váljanak. Ma éles viták zajlanak arról, hogy mit is olvastassunk kötelező olvasmányként a gyerekekkel. Az igaz, hogy kell változtatni, de azzal nem értek egyet, hogy az összes régebbi könyvet vessük el.

• Élsz-e a modern technika nyújtotta lehetőségekkel, hogy a kis olvasók közelébe férkőzz? Az internet, a Facebook kihívás számodra?

– Természetesen élek vele. A számítógép, az internet használata ma már kikerülhetetlen. Sokan nem a papíralapú könyveket lapozgatják, hanem pl. utazás közben különféle digitális eszközökön olvasnak. Kényelmi szempont is, nem kell cipelni az adott művet. Könyvet ma már szinte bárki kiadhat, pénz kérdése az egész. A MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár) oldalán Albert Katalin szép illusztrációival több mesekönyvem is olvasható. Itt található meg néhány novellám összefűzve, a Lélekmozaikok és az Élet írta mesék. Itt említeném meg segítőmet, aki lektorálja műveimet, és biztat, támogat: Horák Andrea Kankalint. Sokat köszönhetek neki!

• Van elegendő felület, lehetőség a gyermekirodalmi művek megjelentetésére? Egyáltalán mekkora az igény rá?

Gyermekillusztráció az Apu, te tudod? című vershez. A kis alkotó: Tálas Kincső (Magyarország)
Gyermekillusztráció az Apu, te tudod? című vershez. A kis alkotó: Tálas Kincső (Magyarország)

– Van elegendő felület, csak bekerülni, ismertté válni nem könnyű. Nehéz bejutni itteni gyermekújságokba, mert megvan a törzsgárda, akiknek az írásait közlik. A pályázatok is jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy megismerjék az embert. Nagyon sok gyerekeknek szóló mű van a piacon. Vannak felkapott szerzők, akiknek már „könnyebb” az érvényesülés, nekik sokkal nagyobb lehetőségeik vannak a publikálásra. Anyagi befektetéssel saját könyveket is kiadathatnak akár a kezdő írók is, egyes kiadók segítik ezt.

Kellenek az újabb mesék, történetek, amelyek a mai gyerekek problémáit érintik, válaszolnak a kérdéseikre, szem előtt tartják az érdeklődésüket, tanulságosak. Ma más dolog foglalkoztatja a gyerekeket, mit régen.

• Ismereteid szerint az anyaországi, gyermekeket megszólító művek eljutnak a határon túli közösségekhez, így hozzánk, a Vajdaságba is?

– Fontosnak tartom, hogy a Vajdaságban, de a világ más részein élő, magyar nyelvet beszélő gyermekek ismerjék meg a magyar irodalom jeles képviselőit, a mai magyar alkotókat. Mind a klasszikus, mind a mai írók műveit. Ha nincs kötődés, ragaszkodás egy nyelvhez, akkor azt semmi sem tartja fenn. Gyermekkorban kell elérni, hogy kialakuljon az identitástudat. Igaz Széchenyi István mondása: „Nyelvében él a nemzet”.

• Ha felkeltettük olvasóink figyelmét, akkor nyilván az is érdekelni fogja őket, hol szerezhetik be munkáid.

– A 3 perces állatmesék könyvesboltokban kapható. Az interneten a már említett MEK oldalán olvashatnak tőlem meséket, novellákat. Pl. Mesecseppek, Döngicsélő, Mesegyöngyök, Mesepirulák.

A YouTube csatornán a Fagyi dal c. versemet lehet meghallgatni, amelyet Leslie Lamar zenésített meg, Juhász Katalin énekel. A Dobj a kalapba! Band az Apu, te tudod? versemhez írt zenét. Van egy facebookos oldalam, amelynek a címe: A mese az kell. Itt saját írásaim mellett mások verseit, meséit ajánlom, főleg pedagógusoknak: https://www.facebook.com/meseazkell/.

A Napvilág Íróklub irodalmi közösségi portálon is jelen vagyok alkotó-szerkesztőként.

• Intenzív nyár elé nézel?

– A nyár most arról is szól, hogy sikerüljön A kis hótündér mesémet kiadatni. Keresem az újabb bemutatkozási lehetőségeket. Vannak még mesekönyvbe vágyakozó meséim. Várom a pályázatok eredményeit, ami szintén befolyásolja majd a teendőimet. Már van meghívásom a szeptemberi Országos Könyvtári Napokra, ahol mesefoglalkozást tartok óvodásoknak, ezt állítom össze. Természetesen, folytatom a mesék népszerűsítését.