2024. április 27., szombat

Elhinteni a népzene magvait

A Juhász Zenekar már lassan húsz éve szórakoztatja a közönséget

A népzene kedvelői számára nem kell bemutatnunk Juhász Gábort, a Juhász Zenekar énekesét és frontemberét. A muzsikálás mellett a Szabadkai Magyar Rádió Tiszta forrás népzenei magazinműsorának vezetője, valamint a Pannon Tv Közügyek című műsorának szerkesztője. Emellett a civil szektorban is tevékenykedik, hiszen népzenei programokat tervez. A népzenéhez való kötődéséről, a Juhász Zenekar megalakulásáról és a szerteágazó tevékenységéről kérdeztük.

– Kisgyerekkorom óta valamilyen formában kapcsolatban vagyok a népzenével. Népdalkedvelő családban nőttem fel, ebbe születtem bele. A vasárnapi ebédek után a férfiak mindig nótáztak, a nagytatám eredeti népdalokat is ismert. Gyerekkorom óta ismerem ezeket a dalokat. Amikor rokonlátogatóba mentünk, vagy a kertben dolgoztunk, mindig énekeltünk. Kiskoromban négy évig gitároztam. Kamaszkoromban háttérbe szorult az egész. Tizenhét-tizennyolc éves koromban a nagynénémék a részt vettek a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ népzenei szakosztályának munkájában a dr. Szöllősy Vágó László vezette citerazenekarban. Akkor alakult a Népkörben egy parasztbanda, és ebbe a zenekarba kerestek tamburakontrást. Mivel én gitároztam, és jól énekelek, megkérdezték, hogy nem csatlakoznék-e a zenekarhoz. Nagy nehezen elmentem. Az első fellépés után jött a nyári szünet, és akkor volt a tóthfalui népzenei tábor. Laci bácsi felajánlotta, hogy ő kifizeti költségeimet, csak menjek el. Biztosan látta, hogy van hozzá tehetségem. Elmentem a táborba, és ott láttam, hogy sok fiatal foglalkozik népzenével. Akkor még nem voltam tisztában vele, hogy miként működik a táncházmozgalom. Elkezdtem a Népkörben muzsikálni, először tamburán, majd másfél évvel később az öcsém is csatlakozott. Akkor én hegedűn játszottam, ő pedig brácsán.Teljesen önállóan tanultunk meg ezeken a hangszereken játszani.

• Hogyan jött létre a Juhász Zenekar?

– Egyre többször eljártunk a hajdújárási kultúrotthonba, hogy az ottani néptánccsoportot kísérjük. A hajdújárási Szabó Ottó nagybőgőzött, és még három fiatalember zenélt velünk. Amikor Ottó hozzánk csatlakozott, 2000 májusában megalakult a Juhász Zenekar. Nagyon nagy hiány volt a tánccsoportokat kísérő vonószenekarokból. Most is az van, úgyhogy arra buzdítanám a fiatalokat, hogy alakítsanak együtteseket, és muzsikáljanak. Vannak, akik hallgatnak rám, hiszen egyre többen ismerik fel, hogy mekkora kincs ez. Elkezdtünk csoportokat kísérni, és egyre több táncházba hívtak meg bennünket. Mi hallás után játszunk, egymástól tanuljuk meg a dalokat, nagyon ritkán játszunk kottából. A népzenetanulás hagyományos formáját követjük. Egyre nagyobb felkéréseket kaptunk, és 2005-ben tartottuk az első önálló koncertünket. Az első lemezünk 2007-ben jelent meg. Szerintem fontos, hogy egy zenekar lemezt készítsen, új koncertműsorokkal tudjon jelentkezni. A lemez megjelenése vízválasztónak bizonyult a zenekar életében, mert tagcsere történt. Szabó Ottó helyére Dvorácskó Szebasztián érkezett, aki kiváló bőgős. Egyre többször kellett külföldre utaznunk, és ezt már Ottó nem tudta vállalni. Ekkor került a zenekarba Vas Endre hegedűs és Ölveczky Tamás, aki fúvós hangszereken játszik. Az együttesben jelenleg is ez az öt tag muzsikál.

• Ezután egyre több felkérést kapott a zenekar. Milyen produkciókban szerepeltetek?

– A budapesti Thália Színház és a Vígszínház produkciójában is közreműködtünk. A Szabadkai Népszínházzal is együtt dolgoztunk, különféle táncegyüttesekkel ünnepi műsorokat készítettünk. A Heje-huja vigalom című gyereklemezünk 2009-ben jelent meg, ennek az albumnak az anyagát rengeteg óvodába vittük el, több hangszerbemutatót is tartottunk. Azóta, 2014-ben megjelent a Jó helyen vagyunk itt, amely az első gyermeklemez továbbgondolt verziója. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek minél kisebb korban megszeressék a népzenét. Minden hónapban tartunk táncházat Szabadkán. Népzeneoktatással is foglalkozunk. Nemrég volt egy táborunk, a Juhász népzenei tábor. Egész Vajdaságból, Magyarországról és Romániából jönnek hozzánk olyanok, akik tőlünk akarnak népzenét tanulni. Ez nagyon jó érzés. Emellett továbbképzéseket tartunk, népzenész-találkozót szervezünk. A Juhászok Civil Szervezet 2013-ban alakult, amely a Juhász Zenekar programjait bonyolítja le. Ide tartozik a Juhász népzenei tábor, a Vajdasági Népzenész-találkozó, valamint a Folk Music Fest, amelynek a visszajelzések alapján az idén is nagy sikere volt. Folyamatosan koncertezünk, valamint táncszínházi produkciókat készítünk. Nemrég értem haza Erdélyből, egy háromnapos romániai turnéról. Ez az Aradi Kamaraszínház, a békéscsabai Tabán Táncegyüttes és a Juhász Zenekar koprodukciója volt, Móricz Zsigmond A Zördög című komédiáját vittük színpadra. Nagyon érdekes előadás született belőle. Korábban már együttműködtünk az Aradi Kamaraszínházzal a 13 című produkcióban. Azon dolgozunk, hogy A Zördög című előadást elhozzuk Vajdaságba több helyszínre. Nem kőszínházakban, hanem falusi kultúrházakba szeretnénk fellépni ezzel a darabbal. Eddig bárhova vittük, mindenhol nagy sikere volt, hiszen ez egy komédia, amely zenével és tánccal van fűszerezve.

• Nemcsak zenélsz, hanem televíziós műsorszerkesztéssel és programszervezéssel is foglalkozol. Hogyan tudod mindezt összeegyeztetni a hétköznapokban?

– Nagyon nehezen, sok energiám elmegy erre. A Pannon Tv Közügyek című műsorának vagyok a felelős szerkesztője. Igen komoly munka, hiszen végig kell vinni egy három és fél órás műsorfolyamot, megszervezni a vendégeket, átnézni a bejátszásokat, megrendelni az anyagokat. Mindez igen összetett feladat. Emellett van a Juhászok Civil Szervezet, amellyel különféle pályázatokon veszünk részt. Az általunk szervezett népzenei programok nem valósulhatnánk meg a magyar kormány, a Bethlen Gábor Alap, a Csoóri Sándor Program, a Nemzeti Kulturális Alap, azon belül a Halmos Béla Program támogatása nélkül. Mivel komoly szakmai munkát végzünk, általában támogatják a kezdeményezéseinket. A pályázatok írása sok feladattal jár. Azt szoktam mondani, hogy nekem három munkahelyem van: a tv, a Juhászok Civil Szervezet és a Juhász Zenekar. Én szervezem a zenekarnak a koncerteket, én kötöm a szerződéseket. Egyelőre jól bírom. Mindezt össze kell egyeztetni. Fontosnak tartom, hogy olyan emberekkel dolgozom együtt, akik ezt a munkát értékelik. Ennek köszönhető, hogy mindezt csinálhatom. Szerencsére engedik, hogy feszegessem a határaimat. Emellett még ott van a családom is. Van egy gyönyörű feleségem és egy tündéri kisfiam. Minél több időt szeretnék velük tölteni. A nyarat is úgy próbálom szervezni, hogy ők is velem tudjanak jönni egy-egy fellépésre. Vannak olyan fellépések, amikor napközben szabadok vagyunk, és akkor tudunk közös programokat szervezni. Laci fiam már több országban járt, zenészekkel, táncosokkal, színészekkel és rendezőkkel találkozhatott. Szerintem jó, hogy már ilyen korán megnyílik számára a világ.

• Mik a zenekar tervei?

– Egyre nehezebb összeegyeztetni a fellépéseket. Mindenkinek most születtek gyermekei. A zenekarból többen átköltöztek Magyarországra. A Juhász Zenekar tagjai Kalocsán, Baján, Mórahalmon, Szabadkán és Zentán élnek. Ezekről a helyekről járunk fellépni, és nem egyszerű megszervezni, hogy mindenki időben odaérjen. Most ez jelenti a legnagyobb kihívást. A család és a munka miatt néha a zenekar tagjai nem tudnak elvállalni minden fellépést. Szeretnénk egy gyerekműsort készíteni, mivel a kicsik nagyon nyitottak a népzene iránt. Minél korábban vetjük el a magokat, azok annál nagyobbat tudnak hajtani, és szép termést tudnak hozni.