Öt évvel ezelőtti becslések szerint a világ közadóssága 54.600 milliárd euró. Ebből Szerbiáé 0,04, Horvátországé 0,07, Montenegróé 0,004 százalék. Az Amerikai Egyesült Államoké 29 százalék.
A hétvégén, pontosabban szombaton reggel, Belgrádban az országos költségvetésből 22,16 millió eurót fizettek ki annak az adósságnak a törlesztésére, melyet az egykori Nagy-Jugoszláviában Tito kormányfői, Milka Planinc és Veselin Đuranović vettek fel a múlt század 70-es és 80-as éveiben a Párizsi Klubnál és a Világbanknál. Az utolsó törlesztőrészlet 22 év múlva lesz esedékes. Pénzügyi szakértők szerint rendkívül drága hitelek voltak ezek, csaknem 7 százalékos éves kamattal, így pl. a most befizetett több mint 22 millió euróból 17,8 millió az alaptartozás, és több mint 4 millió a kamat. Az idén ilyen alapon még 34 millió eurót kell kifizetni az államkasszából, emellett 2019-ben kell törleszteni annak az adósságnak egy részét is, melyet 1984 és 1989 között vett fel az ország Kuvaittól… Az utóbbi időben évente átlag 250 millió eurót kellett kifizetni a régi adósságok törlesztésére, az idén 230 millió euró a kötelezettség. Összesen még 1,7 milliárd van hátra,
a visszafizetés még teljes 22 évig tart, az utolsó törlesztőrészlet 2041-ben lesz esedékes.
Hosszú a hitelezők listája, a Világbankon, a Párizsi és a Londoni Klubon, valamint Kuvaiton kívül Kínát is emlegetik. S hogy még mindig nem tudtuk levetni magunkról ezt a terhet, azért a múlt század 90-es éveiben az akkori ország ellen bevezetett szankciók (?) okolhatók, melyek miatt meg kellett szakítani az adósság törlesztését. Ma, 2019-ben, a mély gazdasági válságból éppen csak kilábaló országot tovább terhelik az egykori JSZSZK adósságai, különösen a múlt század 70-es és 80-as éveiben felvett kölcsönök, amikor 6 milliárdról 16 milliárd amerikai dollárra duzzadt a tartozás összege. Főleg 1975 és 1980 között szabadultak el a lovak a vezérekkel, és akkor elsősorban a Párizsi Klubtól érkeztek a kölcsönök. Közvetlenül a JSZSZK széthullása előtt, 1991 októberében az akkori nagy ország 16 milliárd dollárral, azaz 14,6 milliárd euróval tartozott a világnak.
Jugoszlávia széthullása után minden utódállam „megkapta” a maga adósságrészét, a társadalmi össztermék értékétől függően. Elsősorban a Nemzetközi Valutaalap által kidolgozott kulcs szerint történt az elosztás: Horvátországnak 28,5, Szlovéniának 16,4, Szerbia és Crna Gora államszövetségének 36,5, Bosznia-Hercegovinának 13,2, Macedóniának 5,4 százalék jutott.
Radojka Nikolić, a Biznis magazin fő- és felelős szerkesztője egy tévéműsorban elmondta: Szlovénia 1995-re visszafizette az egykori nagy ország adósságának rá eső részét, Horvátország pedig 2008-ban tett pontot az ügy végére. Szerbia 1990-ig az egyre ijesztőbb általános helyzet ellenére még rendszeresen fizette a törlesztőrészleteket, de 1992 májusában ez már lehetetlenné vált, és egészen 2002 áprilisáig szüneteltek az átutalások.
2011-ben megállapodás született arról, hogy az adósság kétharmadát leírják, a törlesztési időt pedig 22 évre hosszabbítják meg, 6 év türelmi időszakkal. Tavalyi becslések szerint a Londoni Klubnak 151, a Párizsi Klubnak 121, a Világbanknak 65 millió euróval tartozik az ország.
