Javában tart a tavaszi viharszezon, és gyakran érkeznek hírek jégesőről. A földművesek számára nem mindegy, hogy a jégvédelmi rendszer megfelelően működik-e, hiszen egész éves bevételük függhet ettől. Bácska és Bánát területének nagy része a bajsai radarközpont illetékessége alá tartozik. Ők figyelik mikor alakul ki viharfelhő, és ők adják ki az utasítást a jégvédelmi rakétakilövő állomásoknak.
Mirjana Kokotović, а Köztársasági Hidrometeorológia Intézet sajtóosztályának vezetője arról számolt be lapunknak, hogy a bajsai radarközpont 16 község területét figyeli. Ezek Topolya, Kishegyes, Szabadka, Zombor, Apatin, Kúla, Hódság, Óverbász, Óbecse, Nagykikinda, Magyarkanizsa, Törökkanizsa, Csóka, Zenta, Ada és Törökbecse. A radarközpont összesen 722 300 hektár területet véd a jégtől, ebből 627 465 hektár termőföld. Mirjana Kokotovićtól azt is megtudtuk, hogy a jégvédelem egy összetett rendszer keretein belül működik.
– A radarközpont a potenciális veszélyforrásokat, mint a viharfelhők vagy szupercellák, már jóval azelőtt észleli, hogy azok a hatáskörébe tartozó területekre érkeznének. Ezek mozgása nagyjából kiszámítható, így előre megmondható, hogy hol várható jég. A vihar során lejátszódó folyamatoknál a felhalmozódó kinetikus energia jelent veszélyt, amit vidékünkön az utóbbi időben gyakran mini tornádó kísér. Ez felerősíti a jég mozgási energiáját, így az sokkal nagyobb veszélyt jelent. Maga a jégvédelem szigorú előírások szerint működik. Szerbia területét a nap 24 órájában 2–3 radarközpont figyeli. A megfigyelés sugara 200 kilométerrel nyúlik az ország határain túl. Amennyiben viharfelhők alakulnak ki valahol az ország területén, vagy közelítenek a szomszédos országok felől, akkor a veszélyeztetett terület radarközpontja is bekapcsolódik a megfigyelésbe. A viharfelhők intenzitásától függően a radarközpont riasztja a jégvédelmi rakétakilövő állomások ügyeleteseit és értesíti a repülésirányítást, hogy mely területeken tervez aktivitást. Az is előfordulhat, hogy a repülésirányítás nem ad engedélyt a jégvédelmi tevékenységre. Viszont amennyiben az engedély megérkezik, akkor a viharfelhők típusától és helyzetétől függően az automatikus rendszer megadja a rakéta kilövésének paramétereit, amiről rádión értesítik a rakétasilók kezelőit.
Elegendő rakétával rendelkeznek a rakétakilövő állomások?
– Vajdaság területén jelenleg 350 jégvédelmi rakétakilövő állomás működik, ami jó eredménynek számít. A rakéták vásárlását három forrásból pénzelik: köztársasági, tartományi és az önkormányzatok költségvetéséből. A tartományi mezőgazdasági titkársággal és az önkormányzatokkal folyatott kiváló együttműködésnek köszönhetően elegendő rakéta áll a jégvédelem rendelkezésére a hatékony munkához. Jelen pillanatban állomásonként átlagosan 12 jégvédelmi rakéta áll rendelkezésre.
Történt-e nagyobb jégkár az idei évben?
– A Köztársasági Hidrometeorológia Intézet az első becséléseket a jégkárról a jégvédelmi rakétakilövő állomások kezelőitől kapja. Ezt követően a szakemberünk körbejárja az érintett területeket. Sajnos, az utóbbi időszak igen esős időjárása miatt a jégverést szenvedett területeken állt a víz, így nem tudtuk elvégezni a szükséges kárbecslést. Május hónap során több alkalommal is esett jég, de többségében nem történt említésre méltó kár. Május elején Titel területén keletkezett kisebb jégkár, május derekán pedig Nagykikinda, Nagybecskerek, Titel, Ópázova és Pećinci területén keletkezett jégkár.
Milyen irányba szeretnék fejleszteni a jégvédelmi rendszert?
– A Köztársasági Hidrometeorológia Intézet a mezőgazdasági minisztériummal és a tartományi mezőgazdasági titkársággal együttműködve létrehozott egy munkacsoportot, amelynek célja, hogy megtervezzenek és megépítsenek egy automatizált jégvédelmi rendszert Vajdaság területén. A munka már megkezdődött a Fruška gorán található radarközpontban. Elsőként feltérképezik a hozzájuk tartozó teljes területet, majd ez alapján megtervezik a telekommunikációs rendszert. Ezt követi a meglévő jégvédelmi rakétakilövő állomások épületeinek átalakítása, hogy azok megfeleljenek az új rendszernek. Reálisan nézve ez a fejlesztés a jövő évig be fog fejeződni a Fruška gora-i radarközpontban, majd az anyagi lehetőségtől függően sorra kerül a bajsai és a szamosi radarközpont is.
