2021. június 20., vasárnap
KERÉKPÁROZÁS

Generációváltás kapujában

Vasárnap az épphogy 26 éves Richard Carapaz győzelmével véget ért a Giro d’Italia. Hogy a Movistarból nyerték meg a háromhetest, nem meglepetés, hiszen a csapat első embere, Mikel Landa évek óta hozta a jó teljesítményt a komoly versenyeken. Az azonban jobban elkerekítette a szemeket, hogy a hegyisegítőnek szánt ecuadori Carapaz – akinek mindössze negyedik háromhetese volt ez – olyan magabiztosan és megingathatatlanul vitte végig a megszerzés után 8 szakaszon át a rózsaszínt, mint a legtapasztaltabb és legerősebb öreg rókák. Az igazsághoz tartozik, hogy tavaly hozott már egy negyedik helyet Olaszországból, de ezt inkább csak szerencsésen becsúszó eredményként, mintsem komoly bejelentkezésként értékelték a legtöbben. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a produkcióhoz a bivalyerős Movistarra is szükség volt, ám az ecuadori a hegyekben számtalanszor bizonyította, hogy egymaga is képes helytállni a legnehezebb helyzetekben is.

Az idősebb generáció tagja, Nibali (jobbról) Roglič (b) és Carapaz (k) mellett
Az idősebb generáció tagja, Nibali (jobbról) Roglič (b) és Carapaz (k) mellett

Nem Carapaz az egyetlen fiatal, aki megkerülhetetlen lehet, ha a sportág jövőjére nézünk. Szomszédja, a kolumbiai Miguel Ángel López mindössze 25 éves, de már két dobogója van háromhetesről (tavalyi Giro és Tour), és valószínűleg csak idő kérdése, mikor nyer meg egy hegyesebb Grand Tourt. A dél-amerikai különítmény harmadik nagynevű versenyzője a már két GT-győzelemmel bíró Nairo Quintana, aki 29 évesen már az „öregebb” kolumbiainak számít. A térségből negyedikként – ki tudja, később talán elsőként… – a szintén kolumbiai Egan Bernalt kell említeni, aki mindössze 22 éves, de idén már Párizs–Nizzát nyert.

Európából sem hiányoznak az utóbbi évekből az új generáció nagy nevei. Az egyre inkább örök ígéretnek maradó, 1990-es születésű, francia BardetPinot párossal és Quintanával egykorú Tom Dumoulin már bizonyított 2017-ben a Giro-sikerrel, kár, hogy idén bukás miatt már az első héten el kellett köszönnie. A tavalyi Vuelta-győztes Simon Yates csalódást keltően rossz formában tekert az elmúlt hetekben, de hosszú távon biztosan számolni kell vele. Hozzánk közelebb természetesen mindenki Primož Rogličba veti a reményét, a szlovénnek Olaszországban valószínűleg csak egy kis tapasztalat hiányzott… Az említettek mellett mindenképp oda kell figyelni a spanyol Enric Másra, aki Spanyolországban Yates mögött második lett, valamint a ’97-es születésű, még csak 21 éves orosz Sivakovra, aki a szombati királyetapon Vincenzo Nibalit és Rogličot tempózta fel a hegyen, amikor azok elgyengültek…

Jelképes volt, ahogyan Nibali a Giro utolsó emelkedőjén képtelen volt akár csak tíz centire eltávolodni Carapaztól. A Cápa – Chris Froome mellett az egyetlen aktív versenyző, akinek mindhárom Grand Tourról van győzelme – később már azt jelezte, hogy dolgozzanak össze Roglič leszakítása érdekében, ám a támadást feladta… Könnyen lehet, hogy nagyon rövid időn belül nemcsak Nibalival, de Froome-mal is hasonló fog megtörténni. A brit, illetve csapata (a tavalyi Tour-győztes Geraint Thomasszal) az utóbbi években szinte csak azt nem nyert meg, amit nem akart, ám lehet, hogy az idő lassan felettük is elszáll. Ha a fent említett bringások kihozzák magukból a bennük rejlő lehetőségeket, egy csapásra egész sor új háromhetesgyőztes nevével bővülhetnek a történelemkönyvek – és szó mi szó, talán kiszámíthatatlanabb versenyeket láthatunk.