2024. április 26., péntek

A névtelen patakok nagy pillanata

A vizesárok is kiönt, ha szemétlerakónak használják – Nagy folyóink mentén nyugodt hét vár ránk

A hidrometeorológiai intézet honlapja szerint úgy tűnik, az ország egész területére elrendelt árvízvédelmi készültségi állapot indokolatlan. E honlap szerint sehol semmi nem öntött ki, és nem is fenyeget azzal. A Száva és a Duna vonalától délre egyetlen helyen sem mértek akkora vízszintet, hogy az bármilyen árvízvédelmet vagy készültséget igényelne. Ennek ellenére a világháló tele van a Délnyugat- és Közép-Szerbiában tomboló árvizeket bemutató képanyaggal.

Ez az ellentmondás azzal magyarázható, hogy olyan kis folyók meg patakok öntöttek ki, amelyeken nincs árvízvédelem, ezért készültségi és árvízvédelmi szinteket sem határoztak meg rajtuk, így a honlap még akkor sem jelez, amikor a patak vize már a korzón is térdig ér. Több vízállásjelentés, amely arról szól, hogyan öntötte el a víz azt a bizonyos falut meg a környező szántóföldeket, egyetlen vízfolyást sem nevez meg. Ehelyett patakot, csatornát, lecsapoló árkokat említ. Olyasmit, amit hiába keresünk a térképen.

Hogy az ilyen kis medrek mentén mégis árvizek alakultak ki, annak két oka van. Az egyik az, hogy egy-két nap alatt a havi átlagnak megfelelő csapadékmennyiség hullott le. Ez még akkor is sok, ha a földekre meg az utcákra hullik. A bajt csak tetézi, ha van a közelben egy patak, amely a szomszédból is elhozza a vizet, de a meder már nem győzi nyelni. A másik gond a szemetelés. A záporpatakokon, ahol nem lehet védőgátrendszeres árvízvédelmét kialakítani, a meder karbantartásával kell elejét venni az árvizeknek. Valójában a víztömegek gyors és akadálymentes áthaladásának biztosításáról van szó. Tekintettel arra, hogy ezek a patakok meg folyócskák rövidek, valamint nagy a víztükör lejtése, a jól karbantartott medreken gyorsan és probléma nélkül lefuthatnak a vizek. Más a helyzet, ha aszályos időszakban ezeknek a patakoknak a partját, olykor a medrét is, szeméttelepként használják, vagy fakitermelési hulladékkal torlaszolják el. Ez a szemét leginkább a hidaknál lévő szűkületekben csinál bajt. Márpedig a hidak a települeseknél vannak.

A záporpatakok villámárvizei tehát olyan vízügyi műfajt képeznek, amellyel még a hidrometeorológiai intézet sem foglalkozik. Ha figyelembe vesszük rendkívül gyors kialakulásukat, meg az antropogén tényezők rásegítését, érthető, hogy vízállás-előrejelzést ezekre a vízfolyásokra nem lehet készíteni.

A nagy folyókon más a helyzet. Úgy fest, hogy azokon belátható időn belül nem lesznek gondok. A Duna magyaroszági szakaszán már apad, tegnap már Bezdánnál is tetőzött. Inkább érdekes jelenség mintsem gond, hogy a Dráva is akkor fog tetőzni, mint torkolata környékén a Duna. Ez elhúzódó tetőzést és lassú apadást fog eredményezni Gombostól lefelé. A Dráva áradásával magyarázható, hogy az újvidéki mércére szerkesztett előrejelzéseket az illetékesek gyakran és gyökeresen korrigálták. Most nagyjából csütörtökre várják a tetőzést +520 centiméteren. Ez elegendő ahhoz, hogy a víz elöntse a Köves víkendtelepülés alacsonyan fekvő részeit. A vízparti amatőr vízállás-megfigyelők szerint azonban ha a bezdáni tetőzés pillanatában a Dráva még hevesen árad, akkor nem valószínű, hogy két nap múlva Újvidéknél tetőzni fog.

A Tiszán egy ellaposodott árhullám vonul le, napi néhány centimétert még nőhet, de nincs mitől tartani. A vízállás tegnap Zentánál +559 centiméter volt, ami messze elmarad a rendkívüli készültségi szinttől (+800) - Fotó: Gergely József

A Tiszán egy ellaposodott árhullám vonul le, napi néhány centimétert még nőhet, de nincs mitől tartani. A vízállás tegnap Zentánál +559 centiméter volt, ami messze elmarad a rendkívüli készültségi szinttől (+800) - Fotó: Gergely József

A Tiszán rendkívűl hosszúra nyúlt, igencsak ellaposodott árhullám vonul le. Tekintettel arra, hogy a gyakori esőzések foltokban terítették a vízgyűjtő területet, egyik-másik mellékfolyó kimaradt a táncból, a befogadó folyó vízhozamgörbéi nem indultak meg az egek irányába. Szegednél egy hét alatt fél métert árad (csak ennyit), és várhatóan még további egy hétig fog áradni, naponta centizgetve, és nem éri el a készültségi szintet. Ha figyelembe vesszük, hogy tegnap Zentánál a Tisza vízállása +559 centiméter volt, a rendes készültségi szint pedig +600. Megtörténhet, hogy a folyónak ennyire már nem futja. De ha igen, a rendkívüli készültségig (+800) marad további két méter, a mindenkori maximum pedig még ennél is 126 centivel magasabban van. Tehát vízügyi szempontból nyugalmas hét következik a Tisza-parton.

A Sremska Mitrovica-i árvízveszély híre igencsak zavartkeltően hangzott. A folyón ugyanis sehol sincs számottevő áradás. Ahol a közelmúltban még áradt, most lassan, de következetesen apad. A szóban forgó vízmércén tegnap +536 centimétert mértek, és a folyó még egy-két napig áradni fog. Csakhogy a tegnapra mért érték bőven elmarad a rendes készültségi szint alatt (+650 cm), és több mint három méterrel alacsonyabb az öt évvel ezelőtt mért mindenkori legmagasabbnál (+866 cm). Hol itt a veszély?

Az illetékesek megfogalmazása szerint ugyanis a Száva magas vízállása következtében a csatornahálózat képtelen elnyelni a rengeteg csapadékot. Így már érthető. De ha valakinek a cipőtalpból kiálló szög szúrja a lábát, akkor nem fájdalomcsillapítót szed, hanem cipészt keres. Tehát nem árvizet kiabálunk, hanem rendszeresen tisztítjuk a csatornahálózatot. Ha árvízveszélyt hirdetünk, és nem ismertetjük a megfelelő számadatokat, akkor az emberek megijednek. A számadatok most azt mondják, hogy belátható időn belül a nagy folyók mentén nem lesz mitől megijedni. A záporpatakok mentén történtek azonban értelmes számadatokkal nem támaszhatók alá.