2024. április 26., péntek

A gonosz nő

Sterija-komédia a Sterija Játékokon

A Sterija Játékok 1956-ban jött létre mint állandó nemzetközi drámai és színházi verseny jellegű fesztivál, Jovan Sterija Popović ismert szerb vígjátékíró születésének 150. és halálának 100. évfordulója alkalmából. Azóta is minden évben több hazai és külföldi színház vesz részt a rendezvényen, amelyen immár 64. éve hazai írók szövegeit játsszák.

Hétfőn este a Szerb Nemzeti Színházban a Szabadkai Népszínház szerb társulata Iva Milošević rendezésében Jovan Sterija Popović Zla žena (A gonosz nő) komédiáját játszotta a versenykategóriában. A közönség a színpadon ülve élvezte a verseci születésű drámaíró szövege alapján készült egy óra tíz perces előadást, amelynek március elsején volt a bemutatója az anyaszínház színpadán.

Ez az 1838-ban született vígjátéka a „szerb dráma atyjának” sikeres komédiái közé tartozik, amelyekkel kiérdemelte, hogy kortársai „szerb Molière-ként” tiszteljék. E vígjátékaiban a kispolgári viselkedést örökítette meg, kifigurázva a helytelen nevelést, divathóbortot, sznobizmust, a szláv-szerbek (Slavenosrbi) áltudását, álműveltségét és a „slavjanskinak” nevezett elcsúfított nyelvét. Vígjátékai éppen sikeres színpadra vitelükkel bizonyítják, hogy túlnőtték írójuk korát, örök értékűek, a szerb kulturális hagyaték részeivé váltak.

A gonosz nő egyike Sterija három házasság témájú vígjátékának. Ebben egy jellem átalakulását látjuk. A gonosz nőben mértékkel és érzéssel formálta meg a szerepét Milan Vejnović (Graf Trifić), Milica Sužnjević (Sultana), Suzana Vuković (Persida), Dimitrije Dinić (Stevan), Srđan Sekulić (Sreta) és Sanja Moravčić (Pela). A sikeres előadásban a díszlet Marija Kalabić, a jelmez Marko Marosiuk, a színpadi mozgás Ista Stepanov, a zene Vladimir Pejković munkáját, a szöveg Dejan Sredojević lektori munkáját dicséri. A közönség élvezte a színészek ragyogó játékát ebben a darabban, amelyet „Sterija elsősorban szórakoztató céllal írt, s csak másodlagosan nevelő-tanító szándékkal. Meg akarta ugyanis mutatni, képes komédiát is írni, amelynek egyetlen célja, hogy megnevettessen, elvetve a Molière-elvet és a verbális humort mint alapvető konstruktív és technikai elemet mind az egyes jellemek megformálásában, mind a komikus helyzetek kialakításában” (Josip Lešić: Sterija drámaíró).