A tájházat avattak szombaton a dél-bánáti Herteledyfalván, amely egykor önálló település volt, 1964 óta pedig Pancsova helyi közössége.Művelődési egyesületük 1961-ben alakult meg Ady Endre néven, majd 1969-ben vette fel a Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület nevet.
A tájházat Saša Pavlov Pancsova polgármestere, Potápi Árpád János és Lőcsei Vilmos nyitották meg(Kecskés István felvétele)
A tájház létrehozásának ötlete már a hetvenes években felmerült. Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület székháza melletti telket 2015-ben, anyaországi támogatásból vették meg, ahova - ugyancsak a magyar kormány támogatásának köszönve -tájházat építettek. Az oda került tárgyi emlékek jórészt a Bukovinából idetelepült elődök emlékét őrzik.
Bukovinai emlékek is vannak a tájházban(Kecskés István Felvétele)
Az avatóünnepség hálaadó ökumenikus istentisztelettel kezdődött a Kárpát medence legdélebbi református templomában. Halász Béla, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspöke és Ft. Pastyik Róbert, pancsovai plébános hirdették az igét.
-Isten iránti hálával ünnepelünk ma. És ez egy bizonyíték itt Délvidéken, hogy egy kis közösség is lehet aktív közösség és jó magyarnak lenni itt a szórványban is, mondta Halász Béla, püspök.
Megtelt a legdélebbi református templom(Kecskés István felvétele)
Az építkezésben sok helybéli vett részt, a padlásokról és fészerekből pedig értékes tárgyak kerültek elő. Ahogy Lőcsei Vilmostól, a Tamási Áron Székely-Magyar ME elnökétől hallottuk, a hertelendyfalviak olyan sok tárgyat hoztak, hogy még nem volt idejük leltárba venni minden régi tárgyat. Egyes emlékek pedig még a bukovinai ősök hagyatékai. Ahogy a megnyitón elhangzott, a vidék magyarságának a megmaradása szempontjából a minden ilyen eseménynek nagy jelentősége van.
-A székelymagyarság egy újabb házzal, otthonnal gyarapodott, újabb közösségi teret kapott. Térfoglalás történt és azt hiszem, hogy ennél fontosabb itt a Délvidéken nem is lehet napjainkban Azt hiszem, hogy az, ami itt most történik, a tájházavatás, azt az erőt sugározza, ami az anyaországból érkezik felénk, támogatás, hit és összetartás jegyében, mondta Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Az eseményre Székelyföldről is érkeztek vendégek.
-Tamási Áron így szólt: Nem sírt ásunk, hanem fundamentumot. És a jövő az rajtunk múlik. És igen,az ilyen közösségi tereken. Legyen, aki belakja, és benne énekeljen, táncoljon, megélje a kultúránkat és beszélje a világ legcsodálatosabb nyelvét - a magyart, mondta a farkaslakai Hadnagy Jolán.
Székelykeve és Sándoregyháza mellett Hertelendyfalva egyike azoknak a településeknek, ahova 1883-ban bukovinai székelyeket telepítették. Az al-dunai székelyek nagy összefogással, eltökélten ragaszkodnak kultúrájukhoz, őseik nyelvéhez.
Potápi Árpád János köszöntötte az egybegyűlteket(Kecskés István felvétele)
-Azóta ez a magyarság mindig is bizonyította, hogy élni akar és maradni. Ennek egy újabb bizonyítéka az, hogy elkészült ez a tájház, itt Hertelendyfalván. A Tamási Áron székházánál megürült ez a telek, sikerült megvásárolni, kibővítették a portát és most egy, a székelyek itteni múltját bemutatandó tájház létesült, a ház tetőterében pedig szobákat alakítottak ki. Egy gyönyörű környezetben várja az ide látogató magyar embereket, akár innen a Vajdaságból, akár pedig távolabbról is, nyilatkozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.
A megnyitó műsorában erdélyi és helybéli műkedvelők léptek fel.
