2024. április 26., péntek

Nehezebb lesz kisebbségi pártot alapítani

Változnak a politikai pártokról szóló törvény rendelkezései, most zajlik a közvita

A Köztársasági Képviselőház 2009-ben hozta meg a politikai pártokról szóló aktuális jogszabályt. Alkalmazásának elmúlt tíz évében történtek bizonyos változások a társadalomban, amelyek ismét indokolttá tették a pártok működését szabályozó törvény módosítását. Elkészült a változások tervezete, melynek kapcsán kezdetét vette a közvita is, ma éppen Újvidéken, a Tartományi Képviselőházban tárgyalták meg a jogszabály módosított rendelkezéseinek a részleteit. Dr. Ivan Bošnjak, az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium államtitkára rámutatott arra, hogy közben más, a témát érintő törvények születtek, amelyekkel ma össze kell hangolni a politikai pártokról szólót, továbbá az Alkotmánybíróság egy 2015-ben meghozott döntésével törölte a törvény egyes kitételeit, azokat tehát összhangba kell hozni az alaptörvénnyel.

– Egyes módosítások az általános közigazgatási eljárásról szóló törvény miatt születtek meg. A párt bejegyzését megelőzően az illetékes állami szervek feladata lesz például ezentúl a különféle okmányok beszerzése, egyszerűsítik a regisztráció folyamatát, azzal nem kell olyan mértékben foglalkoznia az alakulófélben lévő szervezet tagjainak, mint korábban – ismertette Bošnjak.

Voltaképpen három fő oka van annak, amiért szükségessé vált a jogszabály módosítása: a közigazgatási eljárás változása, az alkotmánnyal való teljes összhang megteremtése, illetve egyes területeknek a pontosabb definiálása, így például a pártok megalapításának, működésének, vagy jegyzékből való törlésének a szabályozása.

Az új előírások a kisebbségek új politikai érdekvédelmi szervezeteire is vonatkoznak, mostantól támogató aláírását az adhatja kisebbségi pártnak a megalapításához, aki feliratkozott a nemzeti tanácsi választások választói névjegyzékébe, az alakuló politikai pártnak pedig a nevében tartalmaznia kell az adott kisebbségi közösség megnevezését is. Erre mindenekelőtt azért volt szükség – mutattak rá az újvidéki közvitán –, mert az alacsonyabb számú aláírás és alacsonyabb parlamenti küszöb miatt voltak visszaélések, nemzeti közösségek pártjainak nevezték magukat olyan szervezetek is, amelyek ténylegesen nem egy ilyen közösséget kívántak képviselni.

A törvényt kidolgozó munkacsoport tagjai között voltak az államigazgatási, a pénzügyi és az igazságügyi tárca képviselői is, továbbá a köztársasági törvényhozási titkárságnak a tisztségviselői. Prof. dr. Milan Jovanović, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának tanára jelentős szerepet vállalt a módosítások kidolgozásában, melyhez hozzájárult Marija Dživdžanović, az államigazgatási tárca kisebbségi- és szabadságjogokkal megbízott munkatársa is. Arról számoltak be, hogy a 2009-es törvényt követően hatszázról hetvenre csökkent a pártok száma az országban, akkor a politikai színtér rendezése volt a cél. Ma 120 párt működik, az elmúlt öt évben mintegy ötven új szervezet alakult. Most a rendelkezések pontosítása és a visszaélések megakadályozása a feladat. Az új javaslat júniusban vagy őszre kerül a parlament elé, 2020-tól alkalmazzák.

Nyitókép: A közvitán elhangzott: Az előírások pontosításán, a visszaélések elkerülésén a hangsúly (Fotó: Ótos András)