2021. január 19., kedd

Örökkéval(l)óság

Párhuzamos világokban

különböző színű

(sz)ívű virágokban

leljük örömünk

örökünk

éhes sárga

pasztell tó

bolond az

akinek minden jó

kemény könyökkel

mindenki ékelődik

ékel

a szül(et)és fájdalma

mindenkit elér

felnőtt

izmos

sovány

bizonytalan

(sz)ép testek

hontalan

magányban

lakó lélek

mindenki választ vár

senki nem kérdez

a múló idő

hulló életet nevel

mindenkit élve temetnek

el-

hal

élhal

egy újabb ráció

a sírból az elődök

visszatérnek

hajlott hátú

fiatal remények

koravén gyermekként

koldulnak időt

ki éri meg

a jövőt

életnagyságú

bárgyú bábú

ember

sekélyes tenger

a dolgok téves

kontextusa

vagyok

akinek mondanak

(nem) csoda

Isten lát

a vaknak hiszek

végül

a tárgyak

mentik meg

az embereket

szárnyak

árnyak

mű-

hold

vezet a(z) (v)érben

a világ érzékeny

bunker

levisszük

amit Noé hozott fel

a vizek mélyéről

az életünk (f)öl(d)

földdé lesz

földbe száll

örökké

val(l)ló

rab

 agg madár.