1996-os megalakulása óta első alkalommal nem sikerült közös zárónyilatkozattal lezárni az Északi-sarkvidéki Tanács tegnap véget ért miniszteri tanácskozását, mivel az Egyesült Államok ellenezte, hogy a klímaváltozás fogalma szerepeljen a dokumentumban.
Az északi sarkköri országokat tömörítő szervezet tagjai közé tartozik Finnország, Izland, Norvégia, Oroszország, Svédország, az Egyesült Államok, Kanada és Dánia. A tanács egyebek mellett a sarkvidéki környezetvédelemmel és klímavédelemmel is foglalkozik. A Rovaniemiben tartott tanácskozás célja egy olyan kétéves keretterv kidolgozása volt, amely a klímaváltozás kihívásait lett volna hivatott kiegyensúlyozni a fenntartható fejlődéssel, különös tekintettel az ásványkincsek kitermelésére.
A szakértők szerint a globális felmelegedés kétszer olyan gyorsan zajlik a sarkvidéken, mint a világ többi részén. Az olvadó jégsapkák miatt pedig korábban elérhetetlen gáz- és olajlelőhelyek váltak elérhetővé.
A Trump-kormányzat nem vesz tudomást az eltűnő jégsapkákról, a globális felemelegedésben kiaknázandó üzleti lehetőséget, nem megoldásra szoruló problémát látnak. Ezt az álláspontot Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is világossá tette a tanácskozáson. Pompeo mintegy húszperces hétfői beszédében – bár elismerte, hogy olvad a sarkköri jégtakaró – egyetlen szóval sem említette a klímaváltozást, ahogy a tanácskozásra előkészített amerikai dokumentumok sem.
Beszéde inkább Oroszország és Kína befolyásszerzésének visszafogására irányult. Az olvadás hatására növekvő tengerszinttel összefüggésben pedig azt emelte ki, hogy így új hajózási útvonalak és kereskedelmi lehetőség nyílnak meg Ázsia és a nyugati országok között, akár húsz nappal is lerövidítve a hajózás idejét.
Margot Wallström svéd külügyminiszter felszólalásában kijelentette: „A sarkköri klímaválság nem a jövő eseménye, hanem most történik, miközben erről beszélünk.” Chrystia Freeland, Kanada külügyminisztere pedig rávilágított: a legutóbbi tudományos tanulmányok szerint a hőmérséklet átlag 11 Celsius-fokkal emelkedhet országa sarkköri részén. Úgy fogalmazott, hogy ez félelmetes, és mindenkinek felelőssége, hogy kivegye a részét egy közös megoldásból.
„A klímaváltozás hatására drasztikusabb változásokkal számolhatunk a következő két évtizedben, mint az utóbbi száz esztendőben” – figyelmeztetett Gudlaugur Thor Thordarson izlandi külügyminiszter.
