Újraindult hétfőn, a húsvéti szünet után a konzervatív párti brit kormány és a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt hetek óta tartó tárgyalássorozata a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodásról.
Az Európai Unióval novemberben elért Brexit-megállapodást a londoni alsóház eddig háromszor elvetette, és Theresa May miniszterelnök emiatt kétszer is kezdeményezte a kilépés elhalasztását.
A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján március 29-én szűnt volna meg, de az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a jelenlegi haladék október 31-ig terjedhet.
Ennek feltétele azonban az, hogy Nagy-Britanniának részt kell vennie a májusi EP-választásokon, ha a brit parlament május 22-ig nem fogadja el a kilépési megállapodást.
Ebben az esetben a brit EP-választásokat május 23-án rendeznék.
Ha a májusi határnapig nincs elfogadott Brexit-megállapodás, és London az EP-választásokon sem lenne hajlandó részt venni, akkor a brit EU-tagság június 1-én megállapodás nélkül megszűnik.
Theresa May e hónap elején bejelentette, hogy a Brexit-folyamatban kialakult patthelyzet feloldása végett kész Jeremy Corbynnal, a Munkáspárt vezetőjével közösen kidolgozni egy olyan tervet, amelynek alapján Nagy-Britannia rendezett módon tud kilépni az Európai Unióból.
Sir Keir Starmer, a Labour árnyékkormányának Brexit-ügyi miniszterjelöltje már a tárgyalássorozat kezdete előtt jelezte, hogy a Munkáspárt a megbeszélés napirendjére akarja venni az újabb EU-népszavazás kiírását és az állandó jellegű vámuniós viszonyrendszer kialakítását az EU-val.
A konzervatív párti kormány eddig mindkét lehetőséget mereven elvetette, és az eddigi tárgyalások érdemi eredményt nem hoztak.
Starmer ugyanakkor az újabb egyeztetési forduló hétfői kezdete előtt kijelentette: a munkáspárti delegáció "most már ki akarja préselni" a konzervatív párti tárgyalóküldöttségből, hogy a kormány egyáltalán milyen módosításokra lenne hajlandó a patthelyzet feloldása végett.
A Downing Street szóvivője hétfőn úgy fogalmazott, hogy mindkét oldalnak kompromisszumkészséget kell mutatnia.
Theresa May hivatalának illetékese hozzátette ugyanakkor, hogy a kormány továbbra is lát lehetőséget a helyzet megoldására.
Brandon Lewis, a Konzervatív Párt elnöke előző nap, a BBC televíziónak nyilatkozva hasonló véleményének adott hangot. Kijelentette: még mindig van idő arra, hogy a londoni parlament elfogadja a Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodást, és ebben az esetben Nagy-Britanniában nem kellene megtartani az európai parlamenti választásokat.
Lewis szerint a brit kormány elsődleges célja a brit EP-választások megtartásának elkerülése.
Hétfőn a Downing Street szóvivője alig burkolt utalást tett arra, hogy a brit parlament következő törvényhozási évadját megnyitó, rendszerint nyár elején esedékes királynői beszédet is elhalaszthatják addig, amíg a parlament nem fogadja el a kilépési megállapodást törvénybe iktató jogszabályt.
II. Erzsébet királynő minden parlamenti évad elején, a törvényhozás felső kamarájában, a Lordok Házában ismerteti kormánya következő évi törvényalkotási programját.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének hétfői nyilatkozata szerint azonban a Brexit-megállapodás ratifikálása még a jelenlegi törvényalkotási menetrend részét képezi, és előbb ennek kell a végére jutni.
