Világszerte 12 millió hektár erdő tűnt el tavaly. Ez a harmadik legnagyobb mértékű veszteség egy év alatt a műholdas mérések 2001-es kezdete óta. Különösen aggasztó, hogy nagy mértékben a trópusi esőerdők fogyatkoztak meg: összesen 3,64 millió hektár tűnt el.
A Global Forest Watch (GFW) frissen bemutatott jelentésében szereplő adatok szerint tavaly ugyan némileg csökkent az erdők eltűnésének mértéke a két előző, a 2016. és 2017. évhez képest (2016-ban 16,95 millió hektárnyi, 2017-ben 15,81 millió hektárnyi trópusi erdő tűnt el), de pusztulásuk üteme változatlanul aggasztó, hiszen percenként 30 focipályányi erdőség vész el.
Az érintett területek harmada a legöregebb nemzedékek alkotta őserdők, amelyeknek különösen nagy szükségük van a védelemre. Először dokumentáltak beavatkozásokat az eddig érintetlen természetes esőerdőkben, amelyekben több százéves, olykor ezeréves fák vannak. Az adatok műholdas felvételek elemzése alapján születtek. A jelentés nemcsak a fakitermelést, hanem az erdőtüzek okozta pusztítást is figyelembe vette.
A legnagyobb terület tavaly Brazíliában veszett oda: 1,35 millió hektárnyi erdő. Ennek egy része erdőtüzeknek esett áldozatául, a nagyobbik rész azonban a mezőgazdasági területek kinyerése miatti fakitermelés okán tűnt el. A tanulmány pozitív példaként mutatja be Indonéziát. A délkelet-ázsiai országban 2003 óta a legalacsonyabb mértékűre csökkent az erdőveszteség, a kormány védelmi intézkedései eredményt hoztak.
Az erdők irtásának fő okai az állattenyésztés és a mezőgazdaság: Ázsiában és Afrikában elsősorban a pálmaolaj-termesztés, Dél-Amerikában a bioüzemanyagok előállításához szükséges gabona termesztése.
Az erdők felégetése és a fakitermelés nemcsak szén-dioxidot szabadít fel, hanem csökkenti a klímakárosító gázokat felvevő, úgynevezett „zöld tüdő” kapacitását is. Az erdők számos állat- és növényfaj számára nyújtanak otthont, emellett jelentős hatással vannak a klímára is. Az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok 30 százalékát – évente több mint egymilliárd tonnát – nyelik el.
Tudósok sürgetik az EU-t, hogy gyakoroljon nyomást Brazíliára
Több mint 600 európai tudós és 300 brazíliai őslakos csoport intézett csütörtökön felhívást az Európai Unióhoz, hogy kiemelten foglalkozzon az erdőirtás ügyével a folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalások során, amelyeket Brazíliával folytat.
A Science magazinban és egy külön nyilatkozatban levelet közzétevő tudósok és őslakos szervezetek szerint az EU azoknak a termékeknek az első importőre a világon, amelyeknek az előállítása erdőirtással jár. A Brazíliából az EU-ba 2011-ben importált marhahús és állati takarmány előállítása például nagyarányú erdőirtáshoz köthető.
Az erdőirtás következtében hatalmas mennyiségű szén-dioxid szabadul fel, hozzájárulva a globális éghajlatváltozáshoz, miközben veszélyeztetett fajok sokaságát fenyegeti az élőhely elvesztése.
„Amint arra az iskolai sztrájkok és a klímaváltozás elleni tüntetések Európa-szerte rámutattak, többé nem fogadjuk el az éghajlatváltozást okozó termelési gyakorlatokat” – mondta Tiago Reis, aki azt kutatja, hogy milyen hatással van a nemzetközi kereskedelem a földhasználatra a termelő országokban.
Az EU évek óta tárgyalásokat folytat a Brazíliát is magában foglaló Dél-amerikai Közös Piaccal (MERCOSUR) egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról – amely a világ egyik legnagyobbika lenne megalakulása esetén –, de a tárgyalások megrekedtek.
