2024. április 27., szombat
U23-AS BIRKÓZÓ EURÓPA-BAJNOKSÁG, ÚJVIDÉK

Nagy Szebasztián ezüstérmes

A magyarkanizsai fiatalember technikai tussal kapott ki a döntőben – Fábián Anna révén ma újabb magyarkanizsai éremre van esély
Nagy Szebasztiánnak (balról) nem sikerült az orosz elleni bravúr (Ótos András felvétele)

Nagy Szebasztiánnak (balról) nem sikerült az orosz elleni bravúr (Ótos András felvétele)

Szerbia szempontjából a mai nap volt a hazai szervezésű U23-as birkózó Eb kulminációja, mert az első két versenynap bizakodása, majd a csalódást keltő kötöttfogású szereplést követően mégis volt minek örülnünk, mert Nagy Szebasztián (67 kg) révén csak lett érmünk az Újvidéken zajló versenyen, s mindjárt a legfényesebb is lehetett volna, hiszen a magyarkanizsai fiatalember kiharcolta a döntőt, amelyben az oroszok világbajnoki bronzérmese és Európa-bajnoka volt az ellenfele, Alen Mirzojan. Szebi már kedden hangoztatta, nincs megijedve riválisától, de sajnos őt intették meg előbb, s egy vitatható ítélet után Sztojan Dobrev szövetségi edző mindjárt challenge-t kért, ezért Mirzojan már 4:0-ra vezetett, s néhány másodperc után végét is vetett a küzdelemnek (8:0).

A 82 kilogrammos súlycsoportban küzdő Lévai Zoltán azonban felülmúlta az orosz Vahag Margarjant, és aranyérmet szerzett.

Anna a bronzért küzdhet

Ma a női verseny kezdődött meg az 50, 55, 59, 68 és 76 kg-ban. Szerbiának egyetlen versenyzője van a „gyengébb nem” küzdelemsorozatában, méghozzá a szintén magyarkanizsai Fábián Anna (59 kg). Már kedd este megtudtuk, hogy a negyeddöntőben a moldáv Nichita jutott neki, ami apja és edzője, Fábián Ákos szerint nem is volt nagy baj, mert ő a súlycsoport egyik legjobbja, s döntőbejutása esetén Anna a bronzért küzdhet meg, mert csak nyolcan voltak a kategóriában. Meccsük aztán a moldáv tusgyőzemével fejeződött be, de ez úgymond „be is volt tervezve”. Nichita aztán bebizonyította klasszisát, mert két és fél perc alatt 10:0-s technikai tussal legyőzte az orosz Szadradinovát, döntőbe jutott, így holnap este újabb magyarkanizsai éremnek szurkolhatunk.

A Živanović-fenomén


E sorok írója biztosan nem, de nyilván a sokkal tapasztaltabb újságírók, a sportág szerelmesei, de még az edzők között is kevesen láthattak olyat, mint ami hétfőn és kedden történt a 130 kg-ban. Boban Živanović belgrádi óriás személyében komoly éremesélyest látott mindenki, hiszen a szakállas fiatalember a korosztályos világversenyeken már több érmet is szerzett, s mindenki tudja, hogy egy roppant erejű versenyzőről van szó, aki dobni is tud. Vele kapcsolatban elég csak annyit mondani, hogy a tavalyi csapatbajnokság rájátszásában legyőzte a világbajnoki bronzérmes szerb-grúz Mihail Kajaiát, akinek ugyan a 97 kg az igazi súlya, de abban a világ talán legerősebbje, így nem véletlenül esett le az álla mindenkinek, mikor Boban úgy legyőzte, mint a pinty.

Az Eb-sorsolás most úgy lett neki elkészítve, hogy a negyeddöntőben az egyébként jó képességű, de mégiscsak legyőzhető szatmárnémeti Berei Lénárd Istvánt kellett legyőznie, az elődöntőben pedig a szintén verhető orosz Oleg Agakanovot, s élete legnagyobb sikerét érte volna el a döntővel. Hogy ne húzzuk, hiszen már értesülhettek róla, Berei ellen két perc alatt 7:0-ra vezetett, aztán a második menetben feladta, a bronzmeccsen pedig az első menet után 4:0 volt az előnye Agakanovval szemben, s a másodikban nem nagy erőkifejtéssel 6 pontot csináltak rajta, és ismét kikapott. A hírek szerint Željko Trajković, a szerbiai szövetség elnöke már hétfőn este haza akarta zavarni, mert még úgy sem, hogy ő minden előzményt tudott, nem hitte el, hogy manapság egy birkózó két perc után már nem kap levegőt.

De miről is van szó? Hát arról, hogy Belgrádban nem divat csak úgy 20 évet edzeni, mert a birkózás esetében a komoly eredményeket csak úgy lehet felmutatni. Kicsit felpumpálják magukat, aztán némelyik a tehetségét is megvillantsa, de a kamaszkortól már akkora arcok, hogy az edzőtermekből másfelé kacsingatnak. Živanovićnál is ez a helyzet, mert nyilt titok, hogy úgy kellett visszacsalni a válogatott programjához, de nyilvánvaló, hogy Boban nem csinálta meg a leckét, s ezzel méltatlan módon képviselte hazáját egy itteni nagyversenyen, s nevetség tárgyává vált.

A miértekről nagyon komolyan el kell gondolkodnia, neki is, meg a szakembereknek is, de tény viszont, hogy ebben az országban egy épkézláb nehézsúlyú versenyző sincs, s így normálisan felkészülni – lehetetlenség. Mindez természetesen megoldható (akár néhány szomszédos országban is), de akarat és pénz kell hozzá.