Több mint ezer gazdasági szakértő, egyetemi tanár, vállalatvezető, politikus, hatalmi képviselő és elemző részvételével ma hivatalosan is megnyitották a négynapos Kopaoniki Üzleti Fórumot, amelyen az idén 160 felszólaló tart előadást. A rendezvényen Szerbia gazdasági felépülésére, ezzel összefüggésben a 2008. évi gazdasági válság óta megejtett reformokra, valamint a fenntartható gazdasági fejlődésre helyezik a hangsúlyt. Az államvezetés képviselői szerint Szerbia egy újabb gazdasági válság esetén képes lenne talpon maradni.
Fotó: Beta
Aleksandar Vlahović, az üzleti fórumot szervező Szerbiai Közgazdászok Szövetsége elnökének szavai szerint a nyugat-balkáni térség gazdasági növekedésének hordozója éppen Szerbia. Ahhoz, hogy a növekedés folytatódjon, elengedhetetlen a szerbiai növekedés fokozása, amelynek egyik kulcsa a nagyobb beruházás – fejtette ki Aleksandar Vlahović, és hozzátette, hogy a gazdasági stabilitásnak, továbbá a költségvetési többletnek, valamint a megfelelő költségvetési folyamatoknak köszönhetően tavaly év végéig a Bruttó Nemzeti Termék (GNP) 54 százalékára sikerült csökkenteni az államadósságot. Ez egyebek mellett azért jó, mert a világon szinte mindenhol kedvezőtlenül alakulnak a gazdasági körülmények – emelte ki a szervezet elnöke. Szerinte dicséretes, hogy miközben egyre hangosabbak azok, akik újabb és eddig nem látott méretű gazdasági válsággal „fenyegetőznek”, Szerbia 2008 óta folyamatosan növekedést produkál. A banki szektor ellenőrzését megfelelő keretek közé helyezték, a gazdasági társaságok eladósodása csökkent, ugyanakkor továbbra is érdemes körültekintőnek maradni – húzta alá Aleksandar Vlahović, hozzátéve, hogy a foglalkoztatottság mostanra elérte a válság előtti szintet. Mindennek ellenére a munkanélküliség, valamint a lakosság migrációja és a kedvezőtlen demográfiai mutatók továbbra is a gazdasági fejlődés kerékkötőjeként jelennek meg – áll a hírügynökségi tudósításokban.
A szerb kormány legfontosabb feladata, hogy átalakítsa, azaz új alapokra helyezze a gazdaságot, de úgy, hogy az a fejlesztésekre és a tudásra támaszkodjon – húzta alá köszöntőbeszédében Ana Brnabić miniszterelnök.
Fotó: Beta
– Szerbiának négy egymást követő évben sikerült megőriznie a közpénzügyek stabilitását. A gazdasági növekedés tavaly 4,3 százalékos volt, ezzel pedig számos európai országot megelőztünk. A múlt évet 32,2 milliárd dináros többlettel zártuk, ez a GNP 0,64 százalékának felel meg. A közadósság néhány évvel ezelőtt még meghaladta a GNP 70 százalékát, mostanra azonban sikerült nagyjából 50 százalékra csökkenteni. A szerb kormány célja az, hogy az államdósságot a GNP 45 százalékára csökkentse, hiszen erre tekintenek a közpénzügyek szempontjából biztonságos határértékként. Közvetlen külföldi beruházások tavaly 3,5 milliárd euró értékben valósultak meg, ennek köszönhetően új munkahelyek nyíltak, így 12,9 százalékra csökkent a munkanélküliség az év utolsó negyedében – fogalmazott Ana Brnabić, majd a folytatásban elismerte, hogy az általa említett 4,3 százalékos növekedés nem elegendő ahhoz, hogy Szerbia behozza az Európai Unió tagállamaihoz képest fennálló lemaradását, vagyis a szerbiai gazdaság egyelőre még nem áll készen a fenntartható növekedésre.
A miniszterelnök mindemellett a mezőgazdaság digitalizációjának fontosságáról, a 2020-ig kiépítendő, összesen 700 megawattos kapacitású, megújuló energiaforrásokból működtetett energiatermelő létesítményekről, valamint a lítiumkitermelésről ejtett szót. A lítiumbánya kiépítése Loznicában, a Rio Tinto nemzetközi konzorciummal együttműködve, 2021-ben kezdődhet meg – közölte a miniszterelnök, mondván, hogy ennek a projektumnak az értéke a szerbiai GNP 1,3 százaléka.
Siniša Mali pénzügyminiszter felszólalásában szintén a gazdasági növekedésre, a költségvetéssel kapcsolatos tudnivalókra, valamint a megvalósított és a leendő beruházásokra összpontosított, majd elégedetten számolt be arról, hogy az idei év első két hónapjában a költségvetési többlet 22,2 milliárd dinárt tett ki, noha a kormány 3,5 milliárd dináros költségvetési hiányt irányozott elő. Ha a továbbiakban is az eddigiekhez hasonlóan alakulnak a folyamatok, az év végén Szerbia költségvetési hiánya jóval kisebb lesz a tervezettnél – közölte Siniša Mali. Mint hozzátette, a költségvetési konszolidáció lemondásokkal terhelt éveit követően a kormány mostantól a költségvetési stabilitásra, továbbá a stabil költségvetési hiány megőrzésére, valamint az államadósság további csökkentésére összpontosít. A közszféra és az állami vállalatok rendszerbeli reformja azt eredményezte, hogy a 37 vizsgált állami vállalat a 2017. évet 20 milliárd dináros nyereséggel zárta, 2012-ben viszont ugyanezek a vállalatok még 70 milliárd dináros veszteséget jegyeztek – mutatott rá a pénzügyi tárca vezetője, aki hiszi, hogy egy újabb gazdasági válság esetén Szerbia, a gazdasági megerősödésnek és a költségvetési konszolidációnak köszönhetően, képes lenne megküzdeni a kihívásokkal.
AZ ADÓCSÖKKENTÉS A KULCS
Pavle Petrović, a Pénzügyi Tanács elnöke kevésbé bizakodó a növekedéssel és Szerbia gazdasági megerősödésével kapcsolatban, elmondása szerint egyáltalán nem biztos, hogy a gazdasági növekedés eléri a tervezett 3,5 százalékot az idén. A gazdasági növekedés a múlt év végén lelassult, és ez volt jellemző az idei év első két hónapjában is – közölte Pavle Petrović, hozzátéve, hogy a növekedés lassulásának oka elsősorban a Szerbiai Villanygazdaság (EPS), illetve az energetikában jellemző visszaesés. Ha megejtenék az EPS reformját, 200 millió euróval, vagyis a GNP 0,5 százalékával növelnék a beruházásokat – nyomatékosította Pavle Petrović.
Miroljub Labus egyetemi tanár, a szerb kormány valamikori alelnöke és az egykori G17 Plus elnöke szerint visszaesés figyelhető meg a haza kis- és középvállalkozások beruházásai tekintetében, pedig éppen ezek a fenntartható gazdasági növekedés motorjai. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy egyetlen olyan ország sincsen, amelynek a gazdasága képes lett volna fejlődni hazai beruházások nélkül – tette hozzá Miroljub
A mai nap folyamán Jorgovanka Tabaković bankkormányzónak is fel kellett volna szólalnia az üzleti fórumon, bokros teendőire hivatkozva azonban lemondta a részvételt.
