2022. augusztus 9., kedd

Azzal foglalkoznak, amit szeretnek

Nem az a kérdés, hogy miért döntenek a nők az IT-szakma mellett, hanem az, hogy miért téma még mindig, ha egy programozó nő?

A munkaerőpiacon újonnan megjelenő fejlesztők között mára megközelíti a nők száma a férfiakét, de még mindig nincs elegendő szakember az iparág szükségleteihez mérten. Az Európai Unióban hétmillió az IT-szektorban dolgozók száma, ebből 2,1 millió nő, vagyis mintegy harminc százalékuk. Szerbiában 12 százalékos a női fejlesztők és programozók aránya, derült ki a Startit felméréséből.

Tanja Trobok bölcsészdiplomával vágott bele a programozásba (Török Erna felvétele)
Tanja Trobok bölcsészdiplomával vágott bele a programozásba (Török Erna felvétele)

A programozás, a különféle szoftverek készítése és a rendszer-üzemeltetés tudománya mellett hasznos műhelymunkákkal és tanácsokkal látták el az újvidéki Woman in IT konferencia résztvevőit, ahol olyan előadók szerepeltek, akik saját tapasztalataikat és élményeiket osztották meg a jelenlévőkkel.

A Biznis Nova Szervezet által megálmodott rendezvény az informatikai munkaterületek iránt érdeklődő nőket célozza meg. Nem csupán az elektrotechnikai irányultságú egyetemi hallgatók számára nyitott, hiszen egyre többen vannak, akik egyetemi diplomával a kezükben átképzésre jelentkeznek, és az informatikai szektorban találják magukat.

A szakma kiemelkedő fizetési szintje, a rugalmas munkaidő egyre több hölgyet vonz erre a szakterületre, mondja Rodoljub Oreščanin, a Biznis Nova szervezet elnöke.

– Arra a hírre lettem figyelmes, hogy országunkban nem születik annyi gyermek, mint amennyi munkára szükség volna az informatikai szektorban. Ez az információ adta az ötletet a konferencia megszervezésére, és a tény, hogy egykor a nők nagy mértékben hozzájárultak az IT-szektor fejlődéséhez. A 80-as évekig még többségében hölgyek dolgoztak ezen a területen. Az első olyan algoritmust, amelyet gép hajt végre, szintén nő írta meg.

Aleksandra Ognjanovićot mindig is az elektrotechnika világa érdekelte (Török Erna felvétele)
Aleksandra Ognjanovićot mindig is az elektrotechnika világa érdekelte (Török Erna felvétele)

– Az IT-szektor lehetőségei manapság határtalanok. A szakemberek globálisan tudnak együtt hatni és világszerte el tudják adni termékeiket. Újvidékről immár Manhattanban, Hollywoodban értékesítik az informatikai területen tevékenykedők termékeiket. 
Aleksandra Ognjanović, a Szerbiai Erste Bank fejlesztési szektorának igazgatója egykor programozóként lépett az IT-szektor világába. Ettől a döntéstől kezdve Aleksandra gyors és dinamikus, kihívásokkal teli fejlődési utat tett meg. Úgy véli, hogy folyamatos munka és tanulás nélkül nincs siker, ezért a mái napig továbbképzéseken vesz részt.

KÁBELEKTŐL A VEZETŐI POSZTIG

– Már kamasz koromban eldöntöttem, hogy elektrotechnikával szeretnék foglalkozni. Ezért iratkoztam a környezetem megrökönyödése ellenére az elektrotechnikai középiskolába. Az osztályban én voltam az egyetlen lány. Az egyetemi tanulmányaim során szintén azt tapasztaltam, hogy a hallgatók kevesebb mint tíz százaléka nő. Akkoriban kevés lány iratkozott elektrotechnikai szakokra. Mára azonban ezek az adatok valamennyire megváltoztak, mondja Aleksandra. 
– 2001-ben, amikor befejeztem egyetemi tanulmányaimat, még nem volt nagy kereslet az informatikai szakemberek iránt. Számos álláshirdetésre jelentkeztem, de nem jártam sikerrel. Gyakran kaptam olyan választ, hogy ,,tudja, mi férfi munkaerőt keresünk, mivel terepre kell járni, stb.…” sőt azzal az indokkal is elutasítottak, hogy valószínűleg hamarosan gyermeket szeretnék majd szülni.

Az újvidéki Erste Banknál kaptam munkát, ahol hasonló helyzetben találtam magam mint eddig: csupa férfiak körében. Programozással kellett volna foglalkoznom, de az első munkám természetesen nem programozás volt. Öt férfi munkatársammal közösen azt a feladatot kaptuk, hogy cseréljük le a bankban lévő számítógépeket. Tizenöt évvel ezelőtt nagy és nehéz monitorok és számítógépek voltak, így férfikollégáim előzékenysége révén én a zsinórok ide-oda rakosgatásával foglalkoztam. 

Ma a fejlesztési szektor vezetőjeként egy hatvanöt fős csapatot vezetek. Nem volt könnyű ez az út. Ebben a szakmában kreatívnak kell lenni, és folyamatosan tanulni kell, hiszen a technológia manapság nagyon gyorsan változik. Ezért nekünk is változnunk kell, így folyamatosan tanulok, képezem magam. Ha megtanulunk kilépni a komfortzónánkból, tömérdek lehetőségre lelhetünk az IT-szektorban, valamint a digitális környezetben történő munka terén.

MESESZÓ IT-NYELVEN

Tanja Trobok három évvel ezelőttbölcsészdiplomával, a társadalomtudományok elhivatott képviselőjeként lépett be az informatika világába, csöppet sem a hagyományos utakon járva. 
A Crowded Room Stúdió projektmenedzsereként és üzletfejlesztőjeként részt vett a Shakespeare Szent Iván éji álom elnevezésű közkedvelt videojáték megalkotásában. Jelenleg az oktatáson keresztül foglalkozik informatikával. Egy matematikai szoftver terjesztésén tevékenykedik az általános iskolákban. Ezenkívül megtalálta a módját annak, hogy miként önthetné szavakba a programnyelvekkel kapcsolatos kérdéseit annak érdekében, hogy mindenki megérthesse a programozás világát.

Rodoljub Oreščanin: Az első olyan algoritmust, amelyet gép hajt végre, nő írta meg (Török Erna felvétele)
Rodoljub Oreščanin: Az első olyan algoritmust, amelyet gép hajt végre, nő írta meg (Török Erna felvétele)

– A komparatív irodalmi szak elvégzése után azzal találtam szembe magam, hogy ma már senki sem olvas mást a címszavakon kívül. Én nem hittem ebben, és megpróbáltam hagyományos módon foglalkozni az irodalommal, iskolákban elhelyezkedni és tanítani. Azonban ebben nem akadt semmilyen lehetőség. Feléledt bennem a vállalkozói szellem, valami innovatívat, korszerűt szerettem volna létrehozni. Megtanultam a kamera kezelését, a filmfelvételezést és a vágást. Nem sikerült intézményes keretek között elhelyezkednem. Újságírással foglalkoztam és így kerültem a civil szektorba.
Tanja úgy véli, a sikerhez nem feltétlenül az intézményeken át vezet az út. Fontos, hogy merjünk azzal foglalkozni amit szeretünk.

– A számítógépek és a kódolás a mindennapi élet részévé vált, és ezzel párhuzamosan az oktatásban is szerepelnek. De mennyit ismerünk abból valójában, hogy hogyan működik egy számítógép, és mi az a programnyelv? Én mindeddig erről semmit sem tudtam. Nem találtam egyetlen olyan leírást, magyarázatot sem, amely laikusoknak és gyerekeknek tenné világosabbá és egyértelművé e témakör kérdéseit. Ezért magam írtam azt meg – ecsetelte Tanja.

Az Eny nevű, gyermekekhez szóló történettel, amely hamarosan mobilalkalmazás formájában is elérhetővé válik, Tanja három díjat vihetett haza a Szerbiai Kreatív Biznis versenyen.

– A történet egy kisfiú életén keresztül mutatja be a programozás világát. Az izgalmas mese mellett az olvasó megismerkedik az első számítógép történetével, az arab és a bináris számok közötti különbségekkel, és a kódolás mikéntjével. Ez egy alap szintű útmutató azok számára, akik első lépéseiket teszik az informatika világában.