Habár Szerbiában mindeddig nem mutatták ki az afrikai sertéspestisnek a jelenlétét, az illetékesek attól tartanak, hogy a Magyarországon és Romániában megjelent vírusfertőzés, határokat nem ismerve, átkerülhet Szerbiába is. Az említett két szomszédos állam területén a utóbbi két hónapban egyre több helyütt észlelték a kór megjelenését. A Vajdaság Erdői közvállalat megkezdte a vaddisznóállomány csökkentését elővigyázatossági okokból, az állomány biológiai minimumra csökkentésével. A vadak kilövésével kívánják elejét venni a sertéspestis szerbiai terjedésének. Hasonló megoldás mellett döntöttek a vírus megjelenését követően a magyar és a román illetékes szervek is. A vajdasági vadászat a Delibláti-homokpuszta területén kezdődött meg, de a vaddisznók kilövésében a Vajdaság Erdői más vadászállomásainak tagjai is részt vettek. A Delibláti-homokpuszta azért volt az első állomása ennek a műveletnek, mert fokozott a veszély az afrikai sertéspestis megjelenésére a térségben. A közvállalat által kiadott és az állatorvosi utasítások alapján folyik a vaddisznók vadászása, ezek értelmében az állatok számát a fennmaradáshoz szükséges minimumra kell csökkenteni.
A vaddisznóállományt a fennmaradáshoz szükséges minimumra csökkentik (Gergely József illusztrációja)
Branislav Stankov, a Vajdaság Erdői végrehajtó igazgatója elmondta, hogy a közvállalathoz tartozó 109 ezer hektárnyi területen mintegy 4400 vaddisznót tartanak nyilván. A biológiai minimum azt jelenti, hogy az állományt a felére kell csökkenteni, tehát az optimális állománynak az 50 százalékára. Két vadászterületen valósítják meg ezeket az intézkedéseket – magyarázta.
Az első néhány órányi vadászat után négy egyedet lőttek ki – közölték a közvállalat illetékesei. Az esetleges megbetegedés jeleit most még nehéz észrevenni a vaddisznókon, mert testüket sűrű téli bunda borítja, ezért mindenképp laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá a példányokat. Ha bebizonyosodik, hogy az állatok egészségesek voltak, a húst a megszokott módon eladják.
– Mi természetvédők vagyunk, és az is feladatunk, hogy megvédjük a vadállományt. Meggyőződésem, hogy a foganatosított intézkedésekkel felelősségteljes hozzáállást tanúsítunk. Elővigyázatosságról és szelektív kilövésről van szó. Az a cél, hogy ha egyes állatoknál felfedezzük a betegség jeleit, akkor a minisztériummal és az állategészségügyi szervekkel együttműködve gyorsan reagáljunk és további megelőzési intézkedéseket tegyünk a vírusfertőzés terjedésének megakadályozása érdekében – mutatott rá a vajdasági közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában Željko Sušec, a pancsovai erdőgazdasági egység vezetője.
A jövő héten kezdődik a vaddisznóállomány csökkentése a Vajdaság Erdői vállalat másik vadászterületén, a Verseci-hegységnél. Itt jóval kevesebb vaddisznó él, de ezek is fokozott veszélynek vannak kitéve a román határ közelsége, a vaddisznók migrációja miatt. Komolyabb migrációra azonban – a szakértők szerint – nem lehet ebben a térségben sem számítani a tavasz beállta előtt.
További elővigyázatossági intézkedésnek minősül még a vaddisznók fokozott etetése. Erre azért van szükség, hogy helyben tartsák az állatokat, ne változtassák meg a tartózkodási helyüket az élelem után kutatva.
Romániának egyébként inkább a keleti részében, Magyarországon pedig az északkeleti részhez közeli határsávban ütötte fel fejét a vírus. A magyar Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ismertetője szerint az afrikai sertéspestis egy nagy, ragályozó képességű, vírus okozta fertőző betegség, amely iránt Európában a házisertés és az európai vaddisznó számít fogékonynak. Afrikában a közönséges varacskos disznó és egyéb vaddisznófajok, valamint az Ornithodoros nembe tartozó óvantagok (lágy kullancsok) játszanak szerepet a betegség fenntartásában. A betegség vírusellenes állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható és az állatok védőoltására engedélyezett, hatékony oltóanyag (vakcina) sem áll rendelkezésre. A vírus iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony, és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. A vírus az embert nem betegíti meg, ezért közegészségügyi jelentősége nincs, de a felelőtlen emberi magatartásnak a betegség terjesztésében döntő szerepe lehet.
