2024. április 27., szombat

„Bál, bál maszkabál!”

A farsangi mulatságra megérkezett az ajándék mikrobusz a Petőfi Sándor ME-be Maradékon

„Bál, bál, maszkabál!
Julcsi, Panka, Pista, Pál
karja, lába táncra áll:
Áll a bál, áll a bál,
áll a fényes maszkabál!”

A maszkos kislányt sokan megcsodálták (Fotó: Stanyó Tóth Gizella)

A maszkos kislányt sokan megcsodálták (Fotó: Stanyó Tóth Gizella)

Az óvodások, kisiskolások farsangi műsora (Fotó: Stanyó Tóth Gizella)

Az óvodások, kisiskolások farsangi műsora (Fotó: Stanyó Tóth Gizella)

Lelkesen énekelték az óvodások, a kisdiákok Gryllus Vilmos Maszkabál c. dalát a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervezte I. Hagyományőrző Farsangi Bálon, szombaton, Maradékon. Rövid, alkalmi programjukat hosszan tartó tapssal köszöntötték a helybeliek és a Fényberekről, Dobradóról, Satrincáról és Újvidékről érkezett vendégeik is. Így is elismerve: mennyire érződik a gyermekek kiejtésén, hogy több mint hat éve van magyar óvoda, a magyar tannyelvű tagozat pedig negyedik éve működik az általános iskolában. Énekük már szépen hangzik, ha pedig szavalás közben megakadnának, gyorsan súgnak a többiek, Vajda Ruskó Éva óvónővel, Bárdos Lívia, Halász Hargita tanítónőkkel és a Petőfi-programos Schön Bálinttal együtt. Pontosabban éppen az, aki tanítja őket vagy a különböző foglalkozásokat tartja a napköziben. A mellettünk ülők meg is jegyezték: „Mennyivel felszabadultabbak, bátrabbak lettek a gyerekek, és nem csak a színpadon. Lám, a csárdás hallatára már biztatás nélkül is elkezdenek táncolni.” Mint láttuk, még a néhány évesek is.

A farsangi mulatsághoz illően Weöres Sándor Tavaszköszöntő c. versével egymást túlharsogva mondtak búcsút a télnek a gyerekek: „Sándor napján megszakad a tél,/ József napján eltűnik a szél, / Zsákban Benedek hoz majd meleget, / Nincs több fázás, boldog, aki él.” Ami azt illeti, örömből, boldogságból, jókedvből nem volt hiány – hosszú évtizedes kihagyás után – a farsang idején megtartott első mulatságban. Néhány maskara, tréfás maszk, villogó ördögfül is előkerült, majd gazdát cserélt.

Juhász Géza satrincai fotós mindent megörökített. A maszk Schön Bálintot rejti (Fotó: Stanyó Tóth Gizella)

Juhász Géza satrincai fotós mindent megörökített. A maszk Schön Bálintot rejti (Fotó: Stanyó Tóth Gizella)

„Jövőre már tapasztaltabbak leszünk a szervezésben – ezt már Berta Zoltán, a Petőfi elnökségi tagja mondta. – Fontos, hogy újraélesztettünk egy tréfás szokást, amellyel bővíteni tudjuk a rendezvényeinket. Reméljük, hogy hagyományt teremtünk a farsangi bállal, ezért is neveztük el ennek jegyében. Meglátjuk, hogyan tudjuk majd még érdekesebbé tenni. Az idősebbeknek vannak ötleteik, a régi idők szokásait felidézve szeretnék még érdekesebbé tenni. Meglepetésünkre gyorsan híre ment a falunkban a készülődésünknek, és mint látjuk, alig férünk be a terembe. Nem is tudtunk minden szerémségi kultúregyesületet meghívni. Inkább családok hívták meg rokonaikat a közeli településekről.”

Jó szórakozást és sok szerencsét kívánt a gazdag tombolához, amelynek lebonyolításáról Varnyú Ernő, a VMSZ szerémségi körzeti szervezetének elnöke gondoskodott. A farsangi mulatság hangulatát a Szerémségi Betyárok zenekar fokozta a nótázással és a talpalávaló húzásával.

– Ősi, valójában pogány örömünnep a tél temetése, a tavasz köszöntése – emlékeztetett Schön Bálint a régi szokásokra. – Története ötezernél is több évre nyúlik vissza. Különböző adatokat találunk Magyarországra, vidékeinkre vonatkozóan a XII., a XVI–XVII. századból. Az egyház kezdetben nem jó szemmel nézte a tréfás bolondozást, míg végül tudomásul vette. Manapság tartozzunk bár különböző keresztény felekezetekhez, a tavasz beköszöntését várókhoz, mindannyian vágyunk egy kis télűző mulatságra itt, Maradékon is.

Sohasem lehet elég korán kezdeni (Fotó: Stanyó Tóth Gizella)

Sohasem lehet elég korán kezdeni (Fotó: Stanyó Tóth Gizella)

A falujárás ezúttal elmaradt, de jövőre másként lehet. Csepregi Pali bácsi a gyermekkori élményeit felidézve mondta:

– A gyerekek és többnyire a legények maskarába öltözve járták házról házra a falut. A zajos kolompokat rázók menetét a maskarás menyasszony és vőlegény vezette, söprűvel a kezükben. Énekelve, pikáns rigmusokkal köszöntötték a házak népét, eladó lányt keresve… Hej, be szépek voltak azok az idők, míg fiatalok voltunk! – tette hozzá kisvártatva. Berta Gézához, a Petőfi Sándor ME elnökéhez fordulva kérdezte – Igaz, Géza?

– Minden szavad, az el nem mesélt, tréfás báli történetekkel együtt – erősítette meg Géza bácsi a múltidézést, majd elmesélte, hogyan osont ki egyszer a házukból éjnek idején… És hogyan lepleződött le a „hétpecsétes” titok másnap… Ilonka néni, a felesége mosolyogva hallgatta a sokéves báli történetet. A mába visszakanyarítva a szót Géza bácsi elújságolta az örömhírt, ami jelentősen megváltoztatja a művelődési egyesületük életét:

Mindent a vendégekért (Fotó: Stanyó Tóth Gizella)

Mindent a vendégekért (Fotó: Stanyó Tóth Gizella)

A fiatalok végigtáncolták a bált (Fotó: Stanyó Tóth Gizella)

A fiatalok végigtáncolták a bált (Fotó: Stanyó Tóth Gizella)

– Emlékezetes marad az idei farsangunk: megérkezett hozzánk a kombibusz, a magyar kormány jóvoltából, a Magyar Nemzeti Tanács közreműködésével. Ez nagyban megkönnyíti az idei terveink megvalósítását. Már voltunk vele Satrincán. Azon is gondolkodunk, hogyan tudjuk még hatékonyabbá tenni a néptánctanítást. Oktatót már alkalmaztunk. Meglátjuk, hogy a szomszédos falvakban külön-külön, a kultúregyesületekkel együttműködve szervezzük-e meg, vagy itt, Maradékon együtt, és idehozzuk a gyerekeket, a fiatalokat. Az évnyitónk második jelentős eseményét március 16-ára tervezzük. Tizedik alkalommal emlékezünk meg Szerémségben az 1848–49-es forradalomról és szabadságharcról. A legtöbb történelmi visszaemlékezést itt tartottuk, Maradékon, de volt néhány Nyékincén és Satrincán. Az idei, tizedik megemlékező ünnepségünkre szeretettel hívunk és várunk képviselőket a szerémségi magyar művelődési egyesületekből – mondta befejezésül Géza bácsi.

Kíváncsian várta a bál apraja-nagyja a tombolát. A gazdag gyerektombolajegyeket: a különböző iskolai felszerelések, mesekönyvek, játékok szelvényeit is kalapból húzták ki. Úgyszintén a felnőttek megvásárolta tombolajegyek is ebbe a kalapba kerültek. Az összesen több mint száz ajándék között volt vetőmagcsomag, házi vastagkolbász, edények, telefonkészülék, konyhai kisegítők és a főnyeremény: egy tévékészülék (LED TV3). A véletlen úgy hozta, hogy a főnyereményt Berta Lídia diáklány – aki aznap ünnepelte 12. születésnapját – nyerte. A kislány, a családjának a támogatásával, úgy határozott, hogy a nyereményét a Petői Sándor ME-nek ajándékozza. Ott kiváló helye lesz, mivel nincs tévé a székházukban. Ezen visszanézhetik majd a fellépéseiket, a próbáikat, és természetesen nézhetnek együtt más műsorokat is.