Az állam elkésett a Büntetőtörvénykönyv módosításával, azaz szigorításával, ám jobb későn, mint soha, jegyezte meg Igor Jurić, a Tijana Jurić Alapítvány alapítója a Szerbiai Rádió és Televíziónak nyilatkozva. A mai beszélgetés apropója az újvidéki Dušan Murgaški, alias Picasso volt, aki eddig háromszor „ült” nemi erőszak elkövetése miatt, most pedig, két nappal ezelőtt, késsel támadt egy egészségügyi nővérre a Vajdasági Klinikai Központban. A visszaeső bűnöző kapcsán Jurić megismételte abbéli álláspontját, hogy Murgaškihoz hasonló személyeket kizárólag akkor lehet megfékezni, ha életfogytiglan fegyházba kerülnek, ez viszont csakis akkor lehetséges, ha megfelelő irányban módosul a Büntetőtörvénykönyv. A Tijana Jurić Alapítvány éppen a visszaeső bűnelkövetők miatt javasolta a tényleges életfogytiglani elzárás beemelését a szerbiai jogrendbe, emlékeztetett a beszélgetés folytatásában Jurić, aki reméli, hogy a nemrégiben beharangozott törvénymódosítás a tavasz folyamán valóban a parlament elé kerül.
– A szerbiai társadalom a múltban nem reagált megfelelően a visszaeső bűnelkövetőkre, azaz nem reagált idejében. Értékelésem szerint nincs mire várni. Dušan Murgaški a szimbóluma társadalmunk mulasztásának. A helyzet jelenlegi állása szerint a legutóbbi támadást követően is hamarosan szabad emberként távozhat, akkor pedig nincs mit tenni. Ezért remélem, hogy a Büntetőtörvénykönyv módosításának kidolgozásával megbízott munkacsoport jó munkát fog végezni és kizárólag a társadalom érdekeit tartja szem előtt. Nem kellett jövőbe látónak lennem ahhoz, hogy egyértelmű legyen számomra, Murgaški a börtönből való szabadulását követően ismét bűncselekményt követ el. Több pszichológussal és pszichiáterrel is beszélgettem Murgaškiról és arra a megállapításra jutottam, hogy nem az a kérdés, hogy ismét bűncselekményt követ-e el, hanem az, hogy mikor. Gondoljanak csak bele, mekkora teher nehezedik azokra a szülőkre, akik a Murgaškihoz hasonlóak szomszédságában élnek – taglalta Igor Jurić.
Igor Jurić értesülései szerint Murgaški legalább tíz nemi erőszak elkövetője, ugyanakkor „csupán” hármat sikerült rábizonyítani. Mint hozzátette, magának Murgaškinek is jobb lenne, ha életfogytiglan elzárnák, nem pedig célponttal a homlokán kellene járnia-kelnie a társadalomban. Jurić végül bejelentette, hogy az alapítvány egy új projektumon dolgozik, az úgynevezett netes őrjáraton, amelynek keretében a polgárok névtelenül jelenthetik be a szexuális bántalmazás megtörténtét.
TÖBBSZÖRÖS VISSZAESŐ
Dušan Murgaški – közismertebb nevén Picasso – 2018 novemberében szabadult a börtönből. Az újvidéki rendőrség vasárnap az aszfalton feküdve talált rá, annyira részeg volt, hogy szinte alig tudott magáról. A rendőrök a klinikai központba szállították, ám a férfi a „méregtelenítést” követően nem távozott az intézményből, hanem késsel támadt az egyik egészségügyi nővérre, akinek a kezén és karján könnyebb sérüléseket okozott. A rendőrség ezt követően emberölés kísérletének a gyanújával vezette elő és rendelt el számára 48 órás fogvatartást.
Murgaški első áldozata sajtóértesülések szerint az egyik újvidéki iskola takarítónője volt. Az iskolaudvarban rátámadt a nőre, elvonszolta a közeli bokrokhoz, majd megerőszakolta. 1998 júliusában szabadult a börtönből, ám három hónappal később, szintén az egyik újvidéki középiskolában, egy tizennégy éves diáklányt erőszakolt meg, az iskola mosdójában. Ekkor tíz évre ítélték, ám csupán egy hónappal szabadulását követően, 2008 novemberében, megerőszakolt egy középkorú nőt Újvidéken annak lakásában. Nyolc nappal később elfogták, majd a bíróság ismét tíz évre ítélte.
MÁR BEJELENTETTÉK A SZIGORÍTÁST
Aleksandar Vučić államfő és Nebojša Stefanović belügyminiszter január közepén jelentették be, hogy a Büntetőtörvénykönyv módosításával jelentős szigorításokat emelnek be a szerbiai jogrendbe. Vučić azt mondta, hogy a szerbiai jogrendbe beemelik az életfogytiglani börtönbüntetést az olyan bűncselekményeknél, mint az emberölés többszöri megismétlése ugyanazon elkövető részéről, vagy a gyilkosság, amelynek áldozata gyermek. Az erőszakos magatartást magába foglaló bűncselekmények – beleértve a családon belüli erőszakot, vagy az emberölést – tekintetében az eddigi büntetést 35–50 százalékkal szigorítják, a nemi erőszak esetében a büntetés 5 és 15 év között alakul majd, a büntetés enyhítésének a lehetősége nélkül, a családon belüli erőszak tekintetében pedig egy év fegyházelzárás lesz a minimális büntetés, sorolta az államfő a terveket. Stefanović ehhez kapcsolódóan megerősítette, hogy a Belügyminisztérium a következő egy hónapban több olyan törvénymódosítást is előkészít, amelyek szigorítanak a legsúlyosabb bűncselekmények büntetéspolitikáján, de a bíróságok munkáját is szigorúan szabályoznák.
– Ha egy súlyos bűncselekmény tekintetében csupán hat, hét vagy nyolc év után születik meg az ítélet, akkor vajon miféle igazságügyről beszélhetünk? A jövőben a bíróságoknak egy év áll rendelkezésükre, hogy ítéletet hozzanak – mondta Stefanović.
A Tijana Jurić Alapítvány 2017 novemberében nyújtotta be polgári kezdeményezés formájában, a szükségesnél – 30 ezer – több támogató aláírással egyetemben a Szerbiai Képviselőháznak a Büntetőtörvénykönyv módosítási javaslatát, amelyben a tényleges életfogytiglanig tartó börtönbüntetésnek a jogrendbe történő beemelését indítványozta azoknak a súlyos bűncselekmények legsúlyosabb formáinak a tekintetében, amelyek során az elkövető gyermekre, kiskorúra, vagy állapotos nőre támadt, a támadás pedig az áldozat halálával végződött. Az alapítvány álláspontja szerint a gyermekeket és kiskorúakat bántalmazó egyéneket olyan hajlamok vezérlik, amelyek nem reagálnak az elfogadott gyógyítási és átnevelési módszerek egyikére sem. A javaslat értelmében az életfogytiglani elzárással büntetett személyt nem lehetne feltételesen szabadlábra helyezni.
