Családtagok és kollégák néma kegyeletadással adóztak Lajber György, lapunk nyugalmazott óbecsei újságírója, szerkesztője emlékének ma a Magyar Szó üléstermében.
Ótos András felvétele
Az egybegyűlteket Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője köszöntötte, majd kiemelte, hogy Lajber György élete végéig az újságírásnak élt, olyan ember volt, aki együtt élt és lélegzett a közösséggel és nem kívülállóként figyelte az eseményeket.
– Vasárnap is, ünnepnap is és a nap huszonnégy órájában is az újságírásnak élt. Azok közé a régi vágású újságírók közé tartozott, akik közül már kevesen maradtak, és akiknek szakmai elkötelezettsége és hivatástudata nem engedte meg, hogy tétlenül elmenjenek bármilyen esemény mellett, amely érdekelheti az olvasót. Vidéki újságíróként az átlagnál is többet vállalt, hiszen mindenhez értenie kellett, a politikától kezdve, a sportig, a közélettől a művelődésig. Ilyen munkatársa volt Lajber György a Magyar Szónak, aki hatalmas munkabírásával kiemelkedett a kollégák közül – mondta gyászbeszédében Varjú Márta.
Lajber György Péterrévén született, fakereskedőként kezdett dolgozni, de már általános iskolás korában ismerkedni kezdett az újságírással. Tudósítója volt a Pionírújságnak, a Jó Pajtás elődjének, és a Gyermekrádiónak. Diákszerkesztője volt Péterrévén az iskola első gyermeklapjának, később az Ifjúságnak és az Újvidéki Rádió Ifjúság című műsorának, majd humoros írásaival az egykor nagyon népszerű Vidám Műsornak is tudósítója volt . 1972-től lett a Magyar Szó szerkesztőségének tagja, ahol írt és szerkesztett. Ő szerkesztette a Becse és környéke helyi oldalt. Hosszú éveken keresztül humorral megáldott elmaradhatatlan műsorvezetője volt a Magyar Szó nagy érdeklődést kiváltó élőújságjainak, gyakran pedig hozzáértő szervezője is. Számos alkalommal vezette a Strandszépe rendezvényt. Nyugdíjaztatása sem tántorította el az újságírástól. Évekig tudósítója volt még a Magyar Szónak, a Grimasz mellékletnek pedig élete végéig küldte írásait.
Lajber György példaértékű közéleti tevékenységet is végzett. Elsősorban a művelődési élet szervezésében jeleskedett, hiszen résztvett a péterrévei és a becsei amatőrszínház és a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör munkájában. Tíz éven át pedig egyik főszervezője volt a Középiskolások Művészeti Vetélkedőjének.
Munkájáért, tevékenységéért több elismerést kapott. 1995-ben a Magyar Szó Életműdíját, 2004-ben a Motoros Szövetség Arany plakettjét, 2011-ben pedig Óbecse község-díját vehette át. Eddig négy önálló kötete jelent meg.
