Dávid Csilla illusztrációja
Jelentős változások szemtanúi lehettünk a mögöttünk álló négy évben Szerbiában – jelentette ki a közszolgálati televíziónak nyilatkozva James Roaf, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) távozás előtt álló küldöttségvezetője, aki éppen befejezte a Szerbiával kötött tanácsadói és koordináló jellegű megállapodás felülvizsgálatát. Véleményének adott hangot: a közalkalmazotti béreknek és a nyugdíjaknak a növelése is lehetséges az idén, ha nem áll le az ország gazdasági fejlődése. A közszolgálati tévének azt mondta, korábban magas volt az államadósság, ráadásul növekvő tendenciát mutatott, az ország a válság felé haladt, de sikerült megállítani ezen az útján, és visszafordítani a folyamatokat. Ma a makrogazdasági stabilitás a jellemző, az államadósság a GDP 50 százalékának a közelében van, és csökkenő tendenciát jelez. Bírálattal egyedül a szerkezeti reformok végrehajtását illette tegnapi beszámolójában: mint mondta, ezekbe belekezdett az ország, de még mindig nem zárta le a munkát. Javítani kell az üzleti légkörön, meg kell reformálni az adóhivatalt és a közvállalatokat is, sokat be kellene fektetni az infrastruktúrába. Meggyőződésének adott viszont hangot, hogy nem kell elégedetlennek lenni a reformok lassú tempója miatt, mert az ilyen átfogó intézkedések mindig időigényesek és nehezek. Várható, hogy az idén 3,5-4 százalékos gazdasági növekedést valósít meg az ország – értékelte. Roaf szerint azt kell Szerbiának elkerülnie mindenáron, hogy a bérek és a nyugdíjak nagyobb ütemben növekedjenek, mint a gazdaság, ahogyan ennek korábban a példáját láthattuk.
Az IMF az értékelésében megállapította, hogy a szerbiai pénzügyi mutatók továbbra is jók. A tanácsadói programmal összhangban a költségvetési többlet tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 0,6 százalékát tette ki, a közadósság pedig a GDP 54 százalékára csökkent. A foglalkoztatottság növekedéséért is megdicsérte a kormányt a nemzetközi pénzintézet küldöttsége, és hangsúlyozta: fontos a közszférában 2020-tól alkalmazandó új bérezési rendszer előkészítése, valamint a rugalmasabb foglalkoztatási keretre való áttérés. James Roaf már az államfővel folytatott megbeszélés után bejelentette, hogy misszióvezetői minőségben ez volt az utolsó szerbiai látogatása, a következő alkalommal, májusban, már Jan Keith Martin vezeti az IMF delegációját.
A béremelésekről szólva Zoran Đorđević foglalkoztatási és szociálpolitikai miniszter elmondta, szerinte is minden esély megvan ennek megvalósítására, hiszen most is költségvetési többlettel zárja majd az állam az évet, a pénzügyi mutatók pedig ugyanolyanok, mint tavaly voltak. Joggal várhatjuk el a nyugdíjaknak és a közszféra béreinek a növelését – fogalmazott a tárcavezető.
Nikola Altiparmakov, a Pénzügy Tanács tagja is alátámasztotta a Roaftól és Đorđevićtől hallott jóslatokat. Közölte, a GDP 3,5 százalékának megfelelő gazdasági növekedés várható 2019-ben, miközben az infláció két százalék körül lesz, vagyis mindvégig megfelelő határértékeken belül mozog. A tanács tagja szerint reális arra számítani, hogy az év vége felé 5-6 százalékkal növelje az állam a nyugdíjakat. Hasonló növelés szerinte elképzelhető a közszférában alkalmazottak fizetése esetében is. Arra lenne igazán szükség – tette hozzá –, hogy az állam felállítson egy képletet: mikor milyen mértékben növeli majd ezeket a juttatásokat, hogy ne kelljen évről évre alkudozásokba fogni, és az emberek is biztonságban éreznék magukat. A pénzügyi válságon túljutottunk – állapította meg –, nyugodtan ki lehetne dolgozni egy hosszabb távú nyugdíjkorrekciós tervet.
Elégedetten nyilatkozott a pénzügyi körülményekről Siniša Mali illetékes miniszter is. Azt mondta, kiváló, hogy az IMF alátámasztotta a kormány számításait a tavalyi 4,3-4,4 százalékos gazdasági növekedésről, s maga is arról szólt, hogy a polgárok életszínvonala az egyik legfontosabb kérdés, így ekkora növekedés mellett fontolóra lehet venni a bér- és nyugdíjnövelés kérdését. Szerinte az a legfontosabb, hogy Szerbia a gazdasági felépülés és fellendülés útjára lépett, s európai szinten is az egyik legjelentősebb növekedést mutatja.
Nyitókép: Dávid Csilla illusztrációja
