2024. március 19., kedd
NAGYBECSKEREKI VÍZGYÁR

Jó a víz, de mégse iható

A nagybecskereki vízgyár ügye egy vég nélküli sorozatfilmre emlékeztet: amikor már úgy tűnik, hogy minden tisztázódott, akkor jön az újabb fordulat és jöhet az újabb epizód. Most is így van: míg a beruházó, a Zilio csoportosulás bejelentette, hogy a másfél hónapja tartó próbaüzemeltetés megmutatta, hogy a berendezés által megtisztított víz megfelel minden követelménynek, addig az Együtt a vízért polgári társulásban azt mondják, hogy a kezdeményezésükre végzett vízelemzés rossz eredményt mutat. Sőt a javulás helyett a csapvíz minősége egyre rosszabb.

Az illetékesek döntésére várnak (Fotó: Kecskés István)

Az illetékesek döntésére várnak (Fotó: Kecskés István)

A Zilio csoportosulásból közölték, hogy a próbaüzemeltetéssel megteremtődtek a feltételek arra, hogy hivatalosan is üzembe helyezzék a nagybecskereki vízgyárat. Ezt elsősorban arra alapozzák, hogy a vízelemzések mind azt mutatták, hogy minden paraméter a szükséges határon belül van. Az elemzéseket pedig a nagybecskereki Városi Vízművek, a Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet, a Belgrádi Közegészségügyi Intézet és a belgrádi Anahem laboratóriumaiban végezték. A mintát pedig a vízgyárból való kimenetelnél vették.
Ennek tükrében bejelentették, hogy a napokban átadják a kérvényt a szükséges engedélyek megszerzése céljából. Először az egészségügyi felügyelőség engedélyére van szükség, hogy aztán megtörténhessen a létesítmény műszaki ellenőrzése és megkapják a működési engedélyt.

Az Együtt a vízért csoportosulásban azonban a fentivel ellentétes adatokat közöltek. Az ő adataik szerint ugyanis a december 27-e és január 25-e között elemzett vízminták közül épp a legutolsó volt a legrosszabb. Vagyis, a víz minősége a próbaüzemeltetés folyamán egyre csak rosszabbodott. Szerintük különösen a bór és az arzén mennyisége haladja meg a megengedett határt. Viszont épp a magas arzénmennyiség miatt tilos – már 2004 óta – a vezetékes víz használata Nagybecskereken.