A hadsereg Nicolás Maduro venezuelai államfő mellé állt, akinek a tisztségét egy önjelölt rivális, Juan Guaidó parlamenti elnök kisajátította. Maduro puccsnak nevezte a lépést, amely tovább bonyolítja a kaotikus helyzetet a véres tüntetésektől hangos országban. A Kreml és még néhány kormány mellé állt, ám sok ország, köztük az Egyesült Államok – a magát ideiglenes elnökké nyilvánító – Guaidót vette pártfogásba. Maduro emiatt kiutasította az amerikai diplomatákat, akik azonban maradnának.
Juan Guaido államfővé nyilvánította magát az ellenzéki tüntetéseken (Fotó: AP/Beta)
Látványos külsőségek közepette iktatták be jó két hete tisztségébe Nicolás Madurót, aki ezzel második megbízatási idejét kezdhette meg Venezuela államfőjeként. Nem sokáig örülhetett a régi-új tisztségének, hiszen máris vetélytársa akadt.
A Maduro elleni nagyszabású – több mint 13 életet követelő – szerdai országos tüntetésekkel egy időben ugyanis ideiglenes államfővé nyilvánította, s mindjárt fel is eskette magát a 35 éves Juan Guiadó, az ellenzéki többségű parlament elnöke. A sértett Maduro államcsínynek nevezte az eljárást, amelyet szerinte az Egyesült Államok szervezett azzal a céllal, hogy saját bábkormányt alakítson Venezuelában.
Mit sem törődve a bírálatokkal, az USA még aznap elismerte és támogatásáról biztosította az ellenzéki (ideiglenes) elnököt. Hasonlóképpen cselekedett több latin-amerikai ország, továbbá Kanada és Nagy-Britannia is. Az EU csak új választások kiírására szólított fel.
Donald Trump amerikai elnök nem zárta ki hazája katonai beavatkozását sem Venezuelában. Washington (baloldali) diktátornak tartja Madurót és a venezuelai ellenzékkel, illetve legalább hatvan külföldi kormánnyal együtt illegitimnek tartja. Bírálói szerint az elnök tavaly választási csalással őrizte meg posztját. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter ezúttal azt üzente neki, hogy álljon félre Guaidó javára, akit a venezuelaiak akaratát képviselő legitim vezetőnek nevezett.
Maduro a caracasi Miraflores elnöki palota erkélyen írta alá az Egyesült Államokkal való diplomáciai kapcsolatok megszakításáról szóló határozatot (Fotó: AP/Beta)
Az önjelölt államfő első beszédében vállalta egy átmeneti kormány megalakítását, illetve vezetését és szabad választásokat ígért. A fegyveres erőket felszólította, hogy tagadják meg Madurót, és segítsenek helyreállítani a demokráciát. Guaidónak azért lenne szüksége a katonák támogatására, hogy megerősítse hatalmát. Nélkülük ez elképzelhetetlen.
Vladimir Padrino védelmi miniszter azonban azt válaszolta, hogy a hadsereg nem ismeri el Guaidót az ország ideiglenes elnökének, mert törvénytelenül és idegen érdekeket követve cselekedett. A katonák ezzel lényegében Maduro mellé álltak.
António Guterres ENSZ-főtitkár ma párbeszédre szólította fel a szembenállókat a belháború elkerülése érdekében.
A térségből Bolívia, Kuba és Mexikó támogatásáról biztosította Madurót. Oroszország és Törökország is védelmébe vette. A Kreml baráti országként kezeli Venezuelát, ezért a helyi ellenzék kísérletét a hatalom megszerzésére törvénytelennek tartja. Moszkva szerint a Nyugat kézi vezérléssel akar változásokat elérni a dél-amerikai országban.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes ma keményen figyelmeztetette Washingtont. Közölte: az Egyesült Államok nehogy azt a katasztrofális forgatókönyvet kövesse, amely venezuelai katonai beavatkozást javasol.
Maduro már szerdán üzent az USA-nak: megszakította vele a diplomáciai kapcsolatokat. A venezuelai amerikai külképviselet alkalmazottainak 72 órát adott az ország elhagyására. Washington azt üzente vissza, hogy diplomatái a helyükön maradnak, nem térnek haza, és hozzájuk ne merjen nyúlni senki egy ujjal sem.
A feszültség ezzel tovább fokozódhat államközi szinten, de Venezuelában is, amelyet már évek óta súlyos belpolitikai, gazdasági és társadalmi válság fojtogat. Régóta élelmiszer- és gyógyszerhiány tapasztalható, meg óriási szegénység, ami miatt az emberek milliószámra menekülnek külföldre. Virágzik a feketepiac és burjánzik a bűnözés is.
Az országban maradók nagy részének nincs munkája, az alkalmazásban állók pedig alig keresnek valamicskét. Életüket a hiperinfláció is megkeseríti, amely tavaly már jócskán meghaladta az 1,5 millió százalékot, az idén viszont a tízmillió százalékot is túllépheti.
