Meg lehetne előzni, a megbetegedés korai fázisában pedig ki lehetne gyógyítani, az Európai Rákregiszterek Hálózatának közleménye szerint ugyanis Szerbia a negyedik helyen áll a világon a méhnyakrákban szenvedők számát tekintve, az elhalálozások arányában pedig a második helyen. Emiatt a Nőgyógyász Onkológusok Egyesülete szerint a kötelező védőoltások közé be kell iktatni a méhnyakrák elleni oltást is.
Az Európai Rákregiszterek Hálózata rámutat arra, hogy a méhnyakrák megjelenéséért felelős, úgynevezett humán papillomavírus (HPV) a lakosság kétharmadánál jelen van. A HPV-fertőzések legnagyobb része nem vált ki tüneteket, és magától elmúlik, egyeseknél viszont a vírusok tovább élnek. Egyes adatok szerint ennek a vírusnak 170 típusa ismert, és mintegy 40 típus szexuális úton terjed, a nemi szerveken és a végbélnyíláson okoz fertőzést. A betegség korai kiszűrésére a szakemberek rendszeres vizsgálatot javasolnak, ami fájdalommentes és az úgynevezett Papanicolau-teszttel mutatható ki a jelenléte.
Szerbiában még 2017-ben, az országos immunizációs program szerint felkerült a javasolt védőoltások listájára, de az immunizáció egyelőre még nem lépett életbe, az oltást csak azok veszik fel, akik ezt szükségesnek tartják.
– Évente 600 nő esik a kór áldozatává, holott a betegséget meg lehetne előzni. Az orvosok ezért arra ösztönzik a döntéshozó szervezeteket, illetve a közvéleményt, hogy mihamarabb kezdje el a HPV okozta betegségek elleni védőoltás beadását az iskoláskorú gyerekeknek, illetve erősítsék meg a szűrővizsgálatokat is. A védőoltásnak elsődleges megelőző módszerré kell válnia, a szűrővizsgálatnak pedig másodlagossá – emelte ki Aljoša Mandić, a Nőgyógyász Onkológusok Egyesületének elnöke a ma kezdődő méhnyakrák elleni küzdelem európai hete alkalmából.
Magyarországon 2014 őszétől a HPV elleni védőoltás-sorozat (hiszen nem csak egy adag vétőoltásról van szó) önkéntes alapon működik, a jogosultak számára térítésmentes, a 9–15 éves lányok tartoznak a HPV-vakcináció elsődleges célcsoportjába. Már a magyarországi adatok is rámutatnak arra, hogy jelentős mértékben csökkent a HPV-fertőzöttek száma. A világon már 12 éve alkalmazzák ezt az oltást. Az oltóanyagot a Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kifejezetten biztonságos kategóriába sorolta.
A Dr. Milan Jovanović Batut Szerbiai Közegészségügyi Intézet adatai eltérnek az Európai Rákregiszterek Hálózatának adataitól. Mint rámutatnak, bár Szerbia a negatív kimutatások élmezőnyében van, mégis történtek előrelépések e téren. A Nemzetközi Rákkutató Intézet (IARC) 2018. évi adatai alapján Szerbia Lettország, Bosznia-Hercegovina, Észtország és Moldávia után az ötödik helyen áll a méhnyakrákban megbetegedettek számát illetően. A betegségben elhalálozott nők számát tekintve pedig Románia, Moldávia, Bulgária és Litvánia után következik.
A szerbiai közegészségügyi intézet rákregisztere szerint évente több mint 1000 új beteget jegyeznek.
