2024. április 19., péntek
CÍMLAPTÖRTÉNET

Naponta vannak Heuréka-élményeim

Vallja magáról Csernicsek Szőke Annamária újvidéki származású, Budapesten élő és alkotó keramikus

Noha pályaválasztása inkább a művészetektől távolabb eső területekre irányult, az újvidéki születésű, jelenleg Budapesten élő Csernicsek Szőke Annamária már egészen fiatalon kifejezetten érdeklődött a kézművesség, a varrás, a hímzés, sőt még a lakatosmesterség iránt is. Alkotási vágyát csak fokozta, amikor közelebbi ismeretségbe került a kerámia világával. Ma már utánozhatatlan motívumokkal ékesített lámpákat tervez és készít, amelyek funkciójuk betöltését jóval túlszárnyalva élő részeivé válnak lakóterünknek.

Annamária férjével, Szőke Zoltán színművésszel (Ótos András felvétele)

Annamária férjével, Szőke Zoltán színművésszel (Ótos András felvétele)

– Eredetileg gépészmérnök vagyok, menedzsment PhD végzettségem van. Kilenc évig konzultáns voltam egy management cégnél, majd 12 évig az újvidéki Informatikában szoftverfejlesztő, telekommunikációs rendszerekkel és kamerarendszerek tervezésével foglalkoztam, emellett minden grafikai tervezéssel engem bíztak meg – tudjuk meg tőle. – Ám már egészen fiatal koromban megfogadtam, hogy egy napon „igazi” kerámiát fogok alkotni, és 50 éves koromra ez sikerült!

Hogyan vezetett utad éppen erre a területre?

– Felmenőimtől megtanultam minden létezőt, varrást, hímzést, lakatosmesterséget. Rájöttem, hogy minél több tudása van az embernek, annál több kapcsolódási pontja is van embertársaihoz, és nagyon fontos ezeket továbbadni, megőrizni a jövőnek. A kerámia világa mindig is érdekesnek tűnt számomra. Három évvel ezelőtt tanultam meg az alaptechnikákat, hazamentem a szomszédos kerámiaellátóból, és megépítettem az első lámpát, amire Farkas Judit tanárnőm azt mondta, hogy nagyon merész!

Te magad is ilyennek találtad?

– Igen, jellemzően ilyen vagyok. Rugalmassá teszem saját határaimat, és folyamatosan játszok. Bármire képesek vagyunk, amibe kellő energiát, türelmet és alázatot fektetünk. Életem során sokat játszottam a fényekkel, szerelmes vagyok a fények játékába, egyértelműen a kerámia is ezt az irányt vette, amint belekezdtem. Elsősorban dizájnnal foglalkoztam: érdekelt a belsőépítészet, a festészet, a kertépítés, sorolhatnám milyen technikákkal játszottam. Aki kreatív, az tudja, hogy a forrás a játék, a buli, csak most sokkal tudatosabban élem meg perceimet.

Honnan meríted ötleteidet az alkotásokhoz, honnan jönnek ezek a motívumok, és milyen üzenetet hordoznak magukban?

– Amióta Magyarországon élek, beleástam magam az ősmagyar történelem, ezzel együtt a hagyományok, gyógymódok és szimbólumok tanulmányozásába. Azonkívül, hogy így teljesnek érzem magam, beleépítem ezt a holisztikus életfelfogást, a keleti motívumokat is az életembe és a műveimbe. Időközben Bakos Attila előadásaiból számomra is kiderült az indiai és magyar történelem közös forrása, és mivel régóta meditálok, harmóniát szeretek teremteni a térben azzal, amit a lámpák sugároznak. Kinek-kinek hite szerint, de azért ne felejtsük el, hogy ezek az ősi motívumok 2-3000 évvel ezelőttről jól ismertek, és mindennapi használatban voltak, ma pedig a kvantumfizikában találkozhatunk velük.

Alkotásaidból visszatükröződni látszik egy állandó motívum, amely mintha közelünkbe varázsolná a Napot, vagy valamelyik csillagot, különös misztikumot kölcsönözve a lámpáknak. Mennyire tudatos ez?

– Kedvenc motívumom a SZERkorong, középen a nyolcágú Napocska, „Aki” a négy égtáj felé sugározza a SZERetetet (négy szívforma), amiből fakad az igazi ÉLET (a nyíló négy tulipán). Az Univerzumban minden formának sajátos (egyedi) rezgése van, lévén, hogy az anyag maga is rezgés. Ha egy formára ránézel és tetszik, az harmóniában van a te rezgéseddel, így megemelkedik a rezgésszám, és kellemes érzés fog el. Ez pozitív folyamatokat indít be, végső soron az egyensúly pontjába való visszatérést. Betegsége az ebből a pontból való kimozdulást jelzi az ember számára, a mi feladatunk, hogy elsősorban észrevegyük, és tegyünk azért, hogy újra egyensúlyba kerüljünk, és minél tovább karbantartsuk a sérülékeny porhüvelyünket, hiszen azért születhettünk erre a világra, mert feladatunk van!

Miben kell ennek megnyilvánulnia szerinted?

– Szent kötelességünk embertársainkat, főleg a fiatalokat megtanítani és kibővíteni a modern életfelfogás által annyira beszűkült univerzumaikat. Nekem naponta vannak Heuréka-élményeim, ettől vagyok szerelmes az életbe.

Hol és milyen alkalmakkal találkozhatnak munkáiddal az érdeklődők, hol és hogyan tudják esetleg megvásárolni őket?

– A Facebook/csopi ceramia oldalon értesítem az érdeklődőket a lehetőségekről, ott találhatnak részletesebb tájékoztatást erről.

Egyéb hobbid, kedvenc elfoglaltságod van-e az alkotáson kívül?

 – Régebben aerobikoktató voltam, most pedig jógával és túrázással egyensúlyozom a rengeteg ülő, megterhelő és precíz munkát igénylő elfoglaltságomat. Enélkül lehetetlen lenne hosszú távon teljesíteni. Az utazás is lelkesít. Tavaly Indiát, Nepált, Portugáliát és Marokkót volt szerencsém kóstolgatni, és az itteni hangulatok, minták, színek és motívumok belém ivódtak, és önkéntelenül is kivetülnek a műveimbe.

További terveid, álmaid?

– Abból annyi van, hogy kilenc életév sem elég a megvalósításukra, de már a közeljövőben meg szeretnék építeni egy csodakertet, álomszép növény- és kerámiakompozíciókkal, tele meglepetésekkel, rejtett zugokkal, ahol ki lehet kapcsolódni, meditálni. Ezenkívül egy önfenntartó házikót, kerámiastúdióval, ahol megtaníthatom az érdeklődőket, főleg gyerekeket az alapvető tudásokra, legyen az sütés-főzés, természetgyógyászat, csontkovácsolás, hagyományápolás, kertészkedés vagy kerámia.

Mit tudnál tanácsolni azoknak, akik kedvet kapnak hozzá?

 – MOST kezdje el, ne halasztgassa az álmait, sosem tudjuk meg, mire vagyunk képesek, amíg bele nem ugrunk a mély vízbe, nem véletlenül születik meg az ötlet, mert „véletlenek” nincsenek, csak sugallatok, amiket leginkább elhessegetünk, mert valami „fontosabb” dolgunk van. Mindenkinek azt kívánom, hogy hallgasson a megérzéseire, mert ilyenkor változik meg bennünk a világ, amelyet ezzel tudatosan meg is teremtünk. Egy olyan világ ez, amit szeretnénk magunknak és embertársainknak. Emellett kitartást, türelmet, magunk felé megbocsátást, ha nem sikerül mindjárt az elképzelésünk. Maga az agyag érintése jólesik, leföldel, megnyugtat. Terápiás hatással van még a legsúlyosabb betegségeknél is, mert benne van mind a négy lételem energiája. Csodálatos élmény agyagból teremteni!