A várakozásoknak megfelelően a Lidl két hónappal ezelőtti megjelenése Szerbiában jócskán felrázta a kereskedelmi piacot, három-négy százalékkal megcsorbította a legnagyobb kereskedelmi láncok részvételét a hazai piacon.
A Versenyvédelmi Bizottság még a tavasszal elvégzett egy felmérést a hazai kiskereskedelmi piacon, amelynek eredményei alapján úgy értékelte, hogy a piac öt–hét százalékát igen gyorsan elfoglalja majd a Lidl, csökkentve a vezető Delhaize lánc piaci részesedési arányát, amely 2016-ban 21 százalékot tett ki, és a Merkatorét – az Ideával és a Rodával együtt –, amelynek 16 százalékos volt akkor a részesedése.
Független szakértők és közgazdászok úgy érveltek a Lidl érkezésekor, hogy a vezető németországi kiskereskedelmi lánc egy vagy két év alatt akár a piac 10-15 százalékát is képes lesz meghódítani, más elemzések szerint viszont a Lidl más országokban tíz év üzleti tevékenységet követően jutott el a tízszázalékos eredményig. A Lidl egyértelműen olyan üzleti stratégiát folytat, amely megfelel a szerbiai piacnak. Mindenekelőtt alacsony áraival nyert meg magának rövid idő alatt sok fogyasztót.
A fogyasztók számára pedig előnyös, hogy más üzletek is hasonló intézkedésekkel, árcsökkentésekkel reagáltak az előállt helyzetre. Saša Đogović, a Versenyvédelmi Bizottság illetékese szerint a Lidl megjelenésekor elsőként az árak csökkenése volt észlelhető a piacon.
A Lidl újvidéki üzletének megnyitása (Fotó: Dávid Csilla)
A Danas napilapnak adott nyilatkozatában kiemelte, hogy nyilvánvalóan a német üzletlánc részletes tanulmányt készített a szerb piacról, mielőtt idejött volna, az alacsony árak és a minőség kapcsolatára helyezve a hangsúlyt. A hazai alacsony vásárlóerőnek köszönhetően az alacsony ár jelenti az üzletlánc legerősebb ütőlapját, s ennek köszönhetően könnyen versenybe tud szállni a többi üzlettel, de a 14 városban megnyílt 19 Lidl áruház mégsem tud kihatni végleges mértékben a legnagyobb játékosokra. Természetesen jövedelmük egy része elveszik, emiatt azonban nem fognak becsukni az üzletóriások. A Lidltől csupán a kisebb boltok tarthatnak, amelyeknek Szerbiában jelentős a számuk.
De nem csupán a német üzletlánc, hanem a többi kiskereskedelmi lánc is veszélyezteti a kisvállalkozások fennmaradását. Đogović úgy véli, a kisebb üzletek csak úgy maradhatnak fenn, ha változtatnak az árukínálaton, profilt váltanak, vagy olyan hazai gyártók termékeit árulják, amelyekét máshol nem lehet beszerezni.
Goran Papović, a Szerbiai Nemzeti Fogyasztóvédelmi Társulás elnöke elmondta, hogy átlag 20 százalékkal csökkentek az árak azon országok piacán, ahol megjelent a Lidl. A szakértő azonban kifogásolja, hogy a német üzletlánc polcain kisebb számban vannak jelen a hazai termékek. Papović szerint különösen a hazai gyümölcsökből és zöldségekből lehetne több ezekben az üzletekben.
A Versenyvédelmi Bizottság felmérése szerint jelenleg a Delhaize és a Merkator uralja a szerbiai piacot. A hazai tíz legnagyobb kereskedelmi lánc a teljes forgalom 55 százalékát birtokolja, míg az összes többi résztvevő egyenként kevesebb mint egy százalékát uralja a piacnak.
A 2016-os adatok szerint a harmadik legnagyobb piaci szereplő a Dis volt, 3,56 százalékkal, majd az Amman és az Univerexport volt jelen a piacon 3,48, illetve 3,20 százalékkal. Az első tíz kereskedelmi lánc között szerepel a Gomex, több mint két százalékkal, valamint a Metro, Quattro, PerSu és a Vero. Mindegyiküknek két százaléknál kisebb a részesedése.
Az adatok szerint a legnagyobb üzletláncok évről évre veszítenek piaci részesedésükből, az Amman, a belgrádi Aroma, a vajdasági PerSu, illetve a Nyugat-Szerbiában található Europrom és A Fortuna viszont növekedést mutatnak.
