Romániában voltaképpen soha sem volt független az igazságszolgáltatás, ezt számos szakértő állapította már meg, áttekintve a román jogrendszer történetét – mutatott rá Csóti György a Kisebbségi Jogvédő Intézet szervezésében Budapesten a Főpolgármesteri Hivatalban megtartott Igazságot Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak elnevezésű konferencián, melyen az erdélyi magyar hatvannégy vármegyések elítélése, az ellenük folytatott, példátlan koncepciós pernek minősített eljárás témáját járták körbe.
Csóti György beszél, ülnek Szalay-Bobrovinczky Alexandra és Szili Katalin (Ótos András felvétele)
Az intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy valójában koholt vádak alapján börtönözték be a magyar fiatalembereket, Romániában egyébként is azokat fogják sorozatosan perbe, akik fel merik emelni a hangjukat a magyarság jogainak csorbulása miatt, akik a nyelvhasználat, autonómia kapcsán mernek gondolatokat megfogalmazni. Az lenne az ideális, ha végre nem a titkosszolgálat mondaná meg ebben az államban azt, hogy kit kell elítélni – jelentette ki. Közölte, hogy az erdélyi fiatalok politikai foglyok, és ahhoz kellene a nemzetközi segítség, hogy megváltozzon a romániai igazságszolgáltatás.
Méltánytalan, hogy másodfokon már öt-öt évre ítélték Bekét és Szőcsöt, első fokon pedig még bizonyítottság hiányában felmentették őket, emelte ki Szalay-Bobrovinczky Alexandra budapesti főpolgármester-helyettes. Véleménye szerint egy olyan helyzettel állunk szemben, melyben szétvált a jog és az erkölcs, s amely a szomorú valóságot tükrözi. Hatékony jogvédelem illeti meg a határon túli magyarságot – jelentette ki, majd hozzátette: bízzunk benne, hogy hamarosan szabadlábon lehetnek a székely fiatalemberek.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott szerint látszólag beszélhetünk csupán két fiatalember sorsának a kérdéséről, valójában egy közösség sorsának a kérdésével foglalkozunk.
– E konferencia egy felkiáltójelként is értelmezhető. A magyar fiatalembereket előbb felmentették, majd súlyos büntetéssel sújtották. Először pirotechnikai eszközök használata miatt találták őket bűnösnek, majd közösség elleni merényletkísérlettel vádolták őket, ma már terroristacselekedetet akarnak a nyakukba varrni. Láttunk már korábban is olyan előterjesztést, melyben a közösséget nemzetbiztonsági kockázatnak tekintették. Ma is erről van szó: bizonyíték kell arra, hogy a magyar vagy székely közösség ezt a kockázatot jelenti – értékelte Szili. Kiemelte, jobb lenne, ha erről készítene jelentést az európai neoliberális elit; ha azzal foglalkozna, miért kell közösségeknek félniük ma, miért bűn a zászlók használata, miért folyik koncepciós eljárás, igazolási eljárás ma Európa területén.
– A 21. század Európájában, száz évvel 1918 után ott tartunk, hogy egy kirakatperrel kell foglalkoznunk Budapesten. Restitúciós ügyekben viszont nem jutottunk tovább bő két évtized után sem. A reményeink kerültek tulajdonképpen börtönbe. Ne értsen félre senki: nekünk nem az a célunk, hogy két fiatalembert heroizáljunk, hanem az, hogy valódi igazságszolgáltatást eszközöljünk ki – hangsúlyozta Szili Katalin.
Völner Pál igazságügyi államtitkár a jogrendszer, a törvényes keretek figyelembevétele mellett elemezte, latolgatta az igazságszolgáltatás függetlenségének esélyét, a hatalmi ágak önállóságának kérdéseit, visszatekintett azokra a filozófiai, államberendezést illető eszmékre, amelyek felmerültek az igazságügy függetlenségének szavatolása kapcsán. Összevetette a különféle eszmerendszereket, előnyeiket és hátrányaikat vette számba. Bibó István gondolatait idézte, áttekintette a magyarországi igazságszolgáltatás alakulásának történetét. Az államtitkár bízik a román semmítőszék pozitív döntésében.
A feleség, Beke Csilla és a testvér, Szőcs Csongor zaklatottsággal teli beszámolóját is hallhatták a konferencia résztvevői (Ótos András felvétele)
Beke István neje egy rémálom fejezeteiről számolt be a helyszínen, mint mondta, ha nem saját családja élte volna át a történteket, eszement kitalációnak is tűnhetne az egész. Beke Csilla a háláját fejezte ki az anyaországi civilek, politikusok és a lakosság összefogása miatt. Beszámolójában három év megfélemlítéséről beszélt zaklatott, melyet „az évszázad terroristaügyének” kreálása érdekében követtek el ellenük. Mint mondta, mindennek a kiindulópontja egy felvett, megvágott, románra rosszul lefordított, csak öt százalékban érthető és tendenciózusságra törekvő hanganyag. Kérték ennek a kriminalisztikai elemzését, amit nem tett lehetővé a hatóság. A terrorizmusról szóló vád alapját 195, általuk még korábban megrendelt, valamiért épp a letartóztatás előtt postázott petárda és két tűzijáték, valamint tortára való fényszóró adta meg, ezek alapján ítélték el férjét a legsúlyosabb vádakkal. A merényletet a román állam követte el – állapította meg.
Szőcs Csongor, Zoltán testvére példátlanul súlyos jogsértésnek nevezte a történteket. Beszámolt annak a mozgalomnak a tevékenységéről, melyet Zoltán és István alapított évekkel korábban, s melynek a magyar nyelv ápolása, táborok szervezése, a nemzeti ünnepek megünneplése és a nehéz sorsú magyar családok megsegítése volt a célja elmondása szerint.
