A koszovói hadsereg létrehozása sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, és súlyosan destabilizálja a térség helyzetét - áll az orosz külügyminisztérium honlapján pénteken közzétett közleményben.
Pénteken a koszovói parlament elfogadta azokat a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a biztonsági erőket hadsereggé alakítsák."Ez a lépés súlyosan sérti az ENSZ BT 1244. számú határozatát, célja a balkáni helyzet komoly kiélezése, és ismételten súlyos fegyveres konfliktussal fenyeget a térségben" - olvasható a közleményben.
Az 1998-1999-es koszovói válság lezárását követően, 1999-ben az ENSZ BT az 1244. számú határozatban mondta ki, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő, a KFOR tartózkodhat.
A Belgrád és Pristina közötti 2013-as brüsszeli megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy a koszovói albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR beleegyezése nélkül. Belgrád most attól tart, hogy az új hadsereg figyelmen kívül hagyná a korábbi megállapodásokat, és lépéseivel megfélemlítené és elűzné a szerb lakosságot.
Leonyid Szluckij, az orosz parlament alsóháza (duma) külügyi bizottságának elnöke szerint az önhatalmúlag kikiáltott Koszovói Köztársaság hatóságainak a hadsereg létrehozására irányuló döntése a nemzetközi normák súlyos megsértése és feszültséget okoz a Balkán-félszigeten.
Szluckij hangsúlyozta: Szerbiának a lépéssel kapcsolatos azon kérése, hogy soron kívül hívják össze az ENSZ Biztonsági Tanácsát, igazságos, mivel a koszovói döntés nemcsak a vonatkozó ENSZ BT-határozatot sérti, de egészében a nemzetközi normákat.
A külügyi bizottsági elnök a kialakult helyzetet a Nyugat által a Jugoszlávia szétesése óta "a térségben folytatott pusztító politikának" tudta be.
"Az Ó- és Újvilág Koszovó függetlenségét 2008-ban elismerő államai lényegében Pandora szelencéjét nyitották ki. Ennek következtében Európa szívében fekete lyuk keletkezett, ahol virágzik a jogtalanság, az ember- és szervkereskedelem, és sok más dolog, amitől az ember haja az égnek áll. A nemzetközi közösség - sajnos - továbbra is szemet huny ezek felett" - fogalmazott az orosz politikus.
Szluckij reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió és a NATO elítélő állásfoglalásai nemcsak puszta nyilatkozatok maradnak, hanem Pristina értésére adják, hogy be kell tartania vállalt kötelezettségeit.
A koszovói biztonsági erők hadsereggé alakításához alkotmánymódosításra lett volna szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok határozottan ellenezték, ezért a kormány kezdeményezte, hogy a létező biztonsági erők hatáskörét bővítsék ki, gyakorlatilag hadsereggé alakítva át a kontingenst. Így a testületet továbbra is biztonsági erőknek nevezik majd, ám az eddigi 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhás helyett ezentúl ötezer hivatásos fegyveres, valamint háromezer tartalékos képezi majd a keretet. A hatáskörök bővítése után a biztonsági erőknek nehézfegyverzetük is lehet.
