2024. április 27., szombat
FRANCIA TÜNTETÉSEK

Csiholás és csaholás

Az ellenzék bizalmatlansági indítványt terjeszt be a kormány ellen – A rendőrség utcai harcokra készül

Bizalmatlansági indítványt terjeszt be hétfőn a francia kormány ellen három baloldali ellenzéki párt – jelentette be tegnap Olivier Faure, a szocialisták főtitkára, hozzátéve, a szocialista, a kommunisták és a Lázadó Franciaország párt szövetségeseket keres majd a bizalmi szavazáshoz más politikai csoportok körében. Eközben az elnökség és a rendőrség attól tart, hogy szombaton Párizsban a sárgamellényes mozgalom újabb országos tiltakozónapján az erőszakos események példátlan méreteket ölthetnek.

A két hónapja tartó tüntetések alkalmával nem egyszer komoly rombolás is folyt - a felvétel egy korábbi megmozduláson készült (fotó: Beta/AP)

A kormány és a hatóság is attól tart, hogy szombaton ismét olyan erőszakba torkollhat a sárgamellényesek párizsi tiltakozó felvonulása, mint a múlt szombaton (Fotó: Beta/AP)

A kormány fejjel megy a falnak. Ebben a helyzetben az ellenzék kötelessége megállítani, és ezáltal politikai változást kieszközölni – mondta Ugo Bernalicis ellenzéki képviselő, aki szerint Emmanuel Macron államfő Köztársaság lendületben (LREM) nevű pártjában is vannak olyanok, akik felvették a sárga mellényt. Pierre Dharrévile kommunista párti politikus szerint a kormány által bejelentett intézkedésekkel az ország nem fog kievickélni a válságból, az ellenzéknek választ kell adnia a társadalmi felháborodásra.

Közben hét szakszervezet közös közleményben ítélte el az erőszak minden formáját a sárgamellényes mozgalom követeléseinek kinyilvánításakor. Közleményük szerint „meg kell hallgatni egymást”, mert a kormány nagy késéssel ugyan, de végül megnyitotta az utat a párbeszéd előtt. A szakszervezetek készek javaslataikkal részt venni a párbeszédben.

A kormány közben amiatt aggódik, hogy a közösségi portálokon egyre többen erőszakra és az Elysée-palota elfoglalására buzdítanak. Macron felszólította a pártokat és a szakszervezeteket, hogy egyértelműen és határozottan szólítsák nyugalomra a tüntetőket.

A hatályos törvények szerint a bizalmatlansági indítvány benyújtását a képviselők legalább 10 százaléka kezdeményezheti, vagyis 58 képviselő kell hozzá. A szocialistáknak 29, a „lázadóknak” 17, a kommunistáknak 12, vagyis együtt összesen pont 58 mandátumuk van. A kormány megbuktatásához azonban a képviselők legalább felének kell támogatnia a bizalmatlansági indítványt az 577 fős parlamentben.

A szóban forgó három párt július végén, félretéve ellentéteit, közösen „jelképesnek” nevezett bizalmatlansági indítványt terjesztett be a kormány ellen a Benalla-ügyben, de nem jártak sikerrel, mindössze 74-en támogatták a kezdeményezésüket. (1958 óta száznál több bizalmi szavazás volt a parlamentben a kormány ellen, de csak egy érte el a célját, amely a Pompidou-kormány bukásához vezetett 1962-ben.)

A múlt szombati párizsi zavargásokat követően Édouard Philippe kormányfő kedden bejelentette, hogy a kormány eltörli az üzemanyagadó jövőre tervezett emelését, és életszínvonal-megőrző intézkedésekkel helyettesíti. Eleget téve a sárgamellényes mozgalom legfőbb követelésének bejelentette, hogy a kormány hat hónapos moratóriumot hirdet az üzemanyag adójára, valamint befagyasztja a lakossági energiaárakat és megemeli a minimálbért. Az engedmények azonban érezhetően késve érkeztek, a három hete tartó tüntetések ezután is folytatódtak.

Macron: Jövőre sem emelkedik az üzemanyagadó

Eltörli az üzemanyagadó jövőre tervezett emelését a francia kormány, és életszínvonal-megőrző intézkedésekkel helyettesíti – tette egyértelművé szerdán késő este a francia elnöki hivatal.

„A jövő hetek és hónapok parlamenti és állampolgári vitájában kell megoldásokat és finanszírozást találni az ökológiai átmenetre, és megtalálni a megoldásokat állampolgáraink életszínvonalának megőrzésére” – tette hozzá az elnöki hivatal.

Ezzel párhuzamosan Francois de Rugy környezetvédelmi miniszter azt mondta, beszélt az államfővel, aki úgy érzékeli, hogy „az embereknek az a benyomása, hogy megtéveszti őket a kormány, és azért beszél felfüggesztésről, hogy utána mégis bevezessék” az adót. A kormány ezért egyértelművé kívánta tenni, hogy 2019-ben nem lesz adóemelés az üzemanyagárakban.

Az elnökség azt is jelezte, hogy „nagyon nagy erőszaktól tart” szombaton, miután a kormány engedményei ellenére egyre több felhívás jelenik meg a Facebookon egy újabb tiltakozó napra Párizsban. A hatóságok attól tartanak, hogy a szombati újabb tüntetés is utcai harcokba fordul. A múlt hétvégén mintegy 3 ezer radikális tiltakozó ultrajobboldali és ultrabaloldali szélsőségesekkel együtt barikádokat emelt, gépkocsikat borogatott és gyújtott fel, a fővárosba érkező külvárosi fiatalok pedig üzleteket fosztogattak.

Egyes felelőtlen politikusok lázadásra buzdítanak

David Le Bars, a legjelentősebb francia rendőrségi szakszervezet, az SPCN főtitkára szerint szombaton Párizsban az erőszakos események példátlan méreteket ölthetnek a sárgamellényes mozgalom újabb országos tiltakozónapján.

„Fel kell készülni arra, hogy olyan emberek jöhetnek (Párizsba), és feltehetően még nagyobb számban, akik meg akarják támadni az intézményeket, a rendőröket, az épületeket” – mondta tegnap a szakszervezeti vezető, hozzátéve, hogy a rendőrök körében nemcsak nyugtalanság, hanem félelem is érezhető.

Le Bars egyértelművé tette, hogy a rendőrség nem veszi jó néven, hogy a politikusok egy része lázadásra buzdítja a sárgamellényeseket. „A rendőrök szemében egyes politikai vezetők nem viselkednek felelősen, mások pedig teljesen felelőtlenek” – mondta.

A kormány adó- és szociális politikája ellen november 17-én útblokáddal kezdődött mozgalom megmozdulásain eddig négyen vesztették életüket és több százan megsérültek. Az elégedetlenség a héten továbbterjedt a középiskolák és egyetemek egy részére, valamint a gazdák is jelezték, hogy a héttől tiltakozni fognak. A hét elején elfoglalt üzemanyagtelepeket azonban felszabadították a rendőrök.

Miközben a spontán szerveződő mozgalomban résztvevők egy része Macron lemondását is követeli, a kormány szerint nem annyira egy ellenzéki, hanem a köztársasági berendezkedés megdöntését célzó radikális mozgalom van kibontakozóban. Egyes elemzők szerint a tiltakozás a teljes politikai elit és a képviseleti politika ellen irányul.