Csaknem két órán át tárgyalt ma Belgrádban, az elnöki palotában Aleksandar Vučić szerb államfő Johannes Hahnnal, az Európai Unió bővítési biztosával. Kora este sajtótájékoztatót is tartott az elnöki kabinet előtt a megbeszélés kapcsán. Azon, mint kiderült, Pristina legutóbbi intézkedése állt a középpontban, amikor is száz százalékra növelte a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árura kirótt vámilletékeket, megszegve ezzel a brüsszeli megállapodást, a CEFTA kereskedelmi egyezményt és az uniós stabilizációs és társulási szerződést is. Mint ismeretes, Belgrád és Brüsszel is arra szólította fel a koszovói hatóságokat, hogy azonnal vonják vissza az elfogadott döntést, Pristina azonban jószerével válaszra sem méltatta a követeléseket, és intézkedéseket sem foganatosított az új illetékek törlése érdekében.
A ma esti, rendkívüli sajtótájékoztatóján a nemzethez szólva Aleksandar Vučić Ramush Haradinaj koszovói kormányfő kijelentésére reagált, miszerint akkor törlik el az új illetékeket, amikor Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét. Vučić kategorikusan fogalmazott: Szerbia nem engedhet a zsarolásnak, nem ismeri el déli tartománya függetlenségét. „Tegyék a legjobb belátásuk szerint, nekünk annyi marad hátra, hogy figyelmeztessünk a veszélyekre, amelyek a régióra leselkednek, ha senki sem állítja meg Pristinát” – fogalmazott. Mint kifejtette, mindez azért történik, hogy Észak-Koszovóra is rátegyék a kezüket – magyarázta Vučić. Arra kérte a szerbséget, ne viszonozza Pristina hisztériáját. Beszámolt arról is, hogy Pristina fél hónapon belül felállítja a koszovói hadsereget. A történések azt bizonyítják, hogy Pristina sohasem akarta igazán a dialógust és a megállapodást – értékelte az államelnök.
Ma délelőtt, a szerb államfővel folytatott megbeszélést követően (és mielőtt Pristinába érkezett volna) Hahn Twitter-bejegyzésekben értékelte a hallottakat, és fogalmazta meg soron következő prsitinai útjának legfőbb céljait. Úgy értékelte, Vučićtyal tartalmas eszmecserét folytattak, megtárgyalták a koszovói intézkedés részleteit, s úgy értékelték, az nemcsak a korábban elfogadott megállapodással áll ellentétben, hanem általánosságban is ellehetetleníti a kereskedelem zavartalan lebonyolítását és az együttműködést a régióban. Hahn úgy fogalmazott, egyetértettek abban, hogy a zárlat mielőbbi feloldására van szükség. Másik bejegyzésében közölte, azért látogat Pristinába, hogy meggyőzze a politikusokat, hogy mielőbb el kell törölni a bevezetett új vámilletékeket, s ezáltal fel kell oldani a régióbeli kooperáció elé támasztott akadályokat.
Aleksandar Vučić a pristinai döntés veszélyeire hívta fel beszélgetőtársa figyelmét, aláhúzva, hogy a kereskedelmi problémákon túl mélyebb nyomokat, a feszültség fokozódását és a regionális egyensúly felborulását is okozhatja Koszovó szóban forgó lépése. Vučić köszönetet mondott Hahnnak azért, mert tökéletesen érti a kialakult helyzetet, s készen áll arra, hogy kieszközölje a probléma rendezését. Megköszönte azt is, hogy támogatja Szerbia európai csatlakozását. Arról biztosította beszélgetőtársát, hogy Belgrád nem fog válaszlépést tenni Pristina ellen, mert az a célja, hogy továbbra is megbízható tárgyalópartnernek számítson a régióban, Európában és világviszonylatban is. Hozzátette, Szerbia készen áll arra, hogy visszatérjen a brüsszeli tárgyalásokhoz, amint Pristina törli az időközben meghozott, az egész régióra nézve károsnak számító döntéseket. A béke és a stabilitás fenntartása a legfontosabb – állapította meg a szerb elnök.
Johannes Hahn és Ramush Haradinaj (Fotó: Beta)
A beszélgetés során Hahn véleményének adott hangot: a hosszú távú stabilitáshoz valódi megbékélésre, jószomszédi kapcsolatokra van szükség a régióban, ezért támogatásáról biztosította azokat a kezdeményezéseket, amelyekkel higgadt módon kívánják rendezni a kialakult problémákat. A békés, nemzetközi jogi normákat tiszteletben tartó regionális egyezményeket nem megszegő intézkedések a megfelelő módja az együttműködés elmélyítésének – értékelte Hahn.
A bővítési biztos pristinai látogatását, melynek során a koszovói kormányfővel, elnökkel, parlamenti elnökkel és az ellenzéki vezetőkkel is találkozott, nemzetközi elemzők nyomásgyakorlásként írták le, melynek az a célja, hogy jobb belátásra bírja a koszovói albánok vezetőit, akik egyelőre nem hajlandóak elállni a döntésüktől. Megállapítják, hogy az európai és a nemzetközi nyilvánosság is elítélte ezeket az intézkedéseket. Ramush Haradinaj, Koszovó kományfője a Johannes Hahnnal folytatott tárgyalások után megtartott sajtótájékoztatón egyértelműen kijelentette, a százszázalékos védővámot nem törlik el, mert Szerbia úton-útfélen akadályozta, és most is akadályozza Koszovót.
Hahnt nem csupán politikusok várták Pristinában: glogovaci albánok egy csoportja az Unió küldöttségének székháza előtt gyülekezett, hogy nemtetszését fejezze ki a vízummentesség brüsszeli halogatása miatt. Koszovó polgárai ma sem utazhatnak szabadon az EU területén.
