2024. április 19., péntek

A törvény szava nem elég

Ha a nők a társadalom peremére szorulnak, akkor nem beszélhetünk igazságos társadalomról, hangzott el a női jogok kérdésével foglalkozó újvidéki tanácskozáson

– A közbeszéd legalapvetőbb elvárásainak sem felel meg az a szókészlet, mellyel némely bulvártermékek címoldalaikon illetik a hiányos öltözékben megjelenő hölgyeket, nemhogy hozzájárulna a női jogok elmélyítéséhez. Manapság éppen ez az egyik legnagyobb probléma: sokan sok helyütt még mindig csúfot űznek a női jogok és az egyenlőség kérdéséből – állapította meg tegnap a Tartományi Képviselőház Női Parlamenti Hálózatának koordinátora az ENSZ egyenlőségről szóló határozatával foglalkozó ülésen.

Svédországi, amerikai és ugandai vendégek is figyelemmel kísérték az ülést (Ótos András felvétele)

Svédországi, amerikai és ugandai vendégek is figyelemmel kísérték az ülést (Ótos András felvétele)

Maja Sedlarević közölte, manapság a nők jogainak érvényesítése és az egyenlőség megvalósítása szempontjából egyik legnagyobb akadályt a nőkről egyes médiumokban festett kép jelenti. Ennek két közvetlen okát is meg lehet határozni: a szerb médiatér általános elbulvárosodását, illetve a szerb társadalom patriarchális gyökereit, amikor már a legkisebb gyermekeket is a nemi behatárolás keretei közé szorítják – a kisfiúknak kék, a kislányoknak rózsaszín öltözéket vesznek, s elvárnak tőlük számos viselkedésformát, a nemi hovatartozásukkal összhangban. Annak a véleményének adott hangot, hogy az egyenjogúság kérdését már az iskolában fel kell vetni, meg kell ismertetni a tanulókkal a nők jogainak alakulását a történelem folyamán, és ezáltal teljesen más alapokon nyugvó társadalmat kell kiépíteni. A nemi egyenjogúságért folytatott harc napjaink vívmánya, a törvény azonban csak egy lépést jelent a valódi egyenjogúság elérésében, a jogszabály meghozásán túl valamennyiünk feladata népszerűsíteni ezt az elvet, azon fáradozni, hogy valódi egyenjogúság alakuljon ki a nemek között – értékelte. A nők országunkban ma még mindig nincsenek megfelelő számban jelen a döntéshozásban, az államapparátusban, a témában azonban mindenképpen jó eredményként könyvelhető el, hogy létezik egy pozitív, megerősítő szabály, mely garantálja, hogy a képviselők egyharmadának nőnek kell lennie a parlamentben – közölte.

A Női Parlamenti Hálózat ülésén, melyen svéd, ugandai és egyesült államokbeli vendégek, egyetemi tanárok és nagykövetségi képviselők is részt vettek, Rajka Vujović, a hálózat tagja rámutatott arra, hogy bár itthon kell orvosolnunk a jogok terén megmutatkozó hiányosságokat, nem tekinthetünk el attól sem, hogy globális kérdésről beszélünk, melynek kapcsán eltérő szintet értek el a világ különböző területein. Joachim Waern, a belgrádi svéd nagykövetség helyettes misszióvezetője megállapította: nem beszélhetünk fejlődésről vagy demokráciáról egy társadalomban, ha annak nő tagjai marginalizált helyzetben vannak, a társadalom peremére szorulnak ki. Lényegesnek nevezte, hogy már a fiataloknak képzéseket tartsanak a témában, a svéd nagykövetség idei tevékenységét éppen a fiatalokkal való kapcsolatok kiépítésére kívánja irányítani. Emlékeztetett, hogy a tavalyi év a Szerbia és Svédország közötti diplomáciai kapcsolatok századik évfordulója jegyében telt.

Előadásában Annika Björkdahl, a svédországi Lundi Egyetem tanára arra helyezte a hangsúlyt, hogy a fenntartható fejlődésnek az egyik legfontosabb eleme éppen a nemek közötti egyenlőség. A női jogokat mellőző társadalom igazságtalan társadalom – emelte ki. A leghatékonyabb módja az egyenjogúság érvényesítésének az, ha helyi szinten, a hatalom alacsonyabb szintjein harcolunk az érdekérvényesítésért és a változásokért – fejtette ki.