Kegyeletadó ünnepség keretében emlékeztek tegnap délután a zentai Felsővárosi köztemetőben azokra a hősökre és mártírokra, akik életüket áldozták, vérüket hullatták a városért és annak népéért.
A Felsővárosi köztemető kálváriadombján ft. Szeles Oszkár zentai esperesplébános celebrált ünnepi szentmisét, majd Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere mondott beszédet, amelyben hangsúlyozta, ilyenkor, mindenszentek ünnepén és halottak napján gyertyáink azokért a magyar áldozatokért is égnek, akik a második világháború végi értelmetlen vérengzésben
Czegledi Rudolf és ft. Szeles Oszkár a kálváriadombon megtartott megemlékezésen (Herédi Krisztián felvétele)
ártatlanul vesztették életüket.
– Amikor a hősökre vagy az ártatlan áldozatokra emlékezünk, akkor egyben egy olyan világot képzelünk el, ahol igazság, becsület, jó szándék van, az egyik ember nem uralkodni akar a másik felett, és nem tör embertársai életére. Valódi szabadság csak az igazságból születhet meg – emelte ki Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere, aki beszédében rámutatott arra is, hogy mindannyiunknak ismerni kell a történelmi múltunkat és a gyökereinket, mert miképpen a fát is a gyökere tartja meg a viharban, és adja neki az éltető erőt, a nemzetünknek is szüksége van az emlékhelyekre és a megemlékezésekre, és rámutatott arra is, hogy ezért kellett igazságot szolgáltatni az ártatlanul kivégzett honfitársainknak, akiknek a hozzátartozói sok évtizeden át kénytelenek voltak hallgatásba burkolózni.
A megemlékezésen Sztantity Szebasztián mondott történelmi bevezetőt (Herédi Krisztián felvétele)
A polgármester beszédét követően a megemlékezés a 1848-as forradalom és szabadságharc zentai áldozatainak, illetve az 1944-es magyarellenes atrocitások során kivégzett városlakóknak az emlékhelyénél folytatódott, amelyek megszentelése után Sztantity Szebasztián mondott történelmi bevezetőt. A községi képviselő-testület tagja beszédében az 1849. februári véres gyertyaszentelő eseményeit idézte fel, majd azt hangsúlyozta, nem elég megemlékeznünk az eseményről, hanem a tanulságot is le kell vonnunk a történelemből, mert a világpolitika viharos szelei több alkalommal törekedtek a magyar nemzet több mint ezeréves fájának kicsavarására, majd hozzátette, a magyar nemzet ezeréves fájának a gyökerei azonban erősek, és mindenfelé, ahol magyarok élnek, mélyre hatolnak.
A szónok szerint őseink számára egyértelmű volt, hogy 1848-ban életüket nem féltve felállnak a nemzet szabadságáért, 1918 után pedig úgyszintén egyértelmű volt, hogy csak a megfontolt közösségi cselekvéssel óvhatjuk meg anyanyelvünket és kultúránkat, most pedig egyértelmű, hogy csakis egymással összefogva, közös erőből tudjuk építeni a közösségünket, hogy az méltó legyen felmenőink emlékéhez.
A történelmi bevezetőt követően Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa, a Magyar Nemzeti Tanács, Zenta község önkormányzata, valamint a városban tevékenykedő politikai szervezetek képviselői elhelyezték a kegyelet virágait az emlékhelyeknél. A megemlékezés keretében megrendezett alkalmi műsorban a Tópart vegyes kórus működött közre.
