Az óraátállítás ellenzői az EU-ban arra számítottak, hogy jövő ősszel kell bíbelődniük utoljára a cágerekkel. Utána pedig véget érhet az egy órát előre, ugyanannyit vissza hagyományos őszi-tavaszi hercehurca a mutatókkal a vekkerek és társaik számlapján.
A témával kapcsolatos legfrissebb hír azonban alaposan lehűtötte a lelkesedésüket. A héten ugyanis arról számolt be a média, hogy – a nemrég megfogalmazott első hivatalos javaslattal ellentétben – mégsem 2019-ben zárul le az Unióban a szokásos szezonális „játék” az óramutatókkal, hanem talán 2021-ben. A késedelem mögött az állhat, hogy a tagállamoknak kellően fel kell készülniük a változásra, s ez több időt igényel a korábban feltételezettnél.
Gergely Árpád felvétele
Sokan azonban nem bánnák, ha már most októberben örökre búcsút inthetnének a téli és a nyári időszámítás váltogatásának. A nép már jó néhányszor jelezte is igényét az eddigi eljárás mielőbbi megszüntetésére.
Legutóbb júliusban és augusztusban. Akkor több millió uniós polgár támogatta – egy internetes felmérésben – az óramutatók békén hagyását, illetve az évenkénti előre, majd visszatekerésük befejezését. Szerintük minden esztendőben bőven elég egyféle időmérés. Annak is inkább a nyári változata, amit az illetékesek egyszer eldöntenek, s utána ahhoz igazodnak az emberek. Sokan azonban inkább a téli időszámítást tennék kötelezővé és állandóvá.
Érzékelve a változtatás iránti növekvő lakossági igényt, az Európai Bizottság (EB) a közelmúltban javasolta az óramutatók átállítási gyakorlatának teljes megszüntetését az Unióban. A közösség kulcsfontosságú döntéshozó testülete azt is megüzente: a nyári időszámítás bevezetését és folyamatos alkalmazását támogatja.
A végleges döntés még várat magára. Az uniós tagállamoknak ugyanis az EB eredeti elképzelése szerint 2019 áprilisáig meg kell(ene) határozniuk, hogy melyik megoldás felel meg nekik a leginkább. Közben egymással sem ártana konzultálniuk. Főleg azoknak az országoknak, amelyek ugyanabba az időzónába tartoznak. Esetükben különösen hasznos lenne minél jobban összehangolni az új, s immár véglegesnek szánt „órarendet”.
Brüsszel ugyan a nyárit javasolja, ám könnyen megtörténhet, hogy a társállamok egy része mégis a télit választja. Azt a – csillagászati méréseken is alapuló – megoldást, amelyet a múlt századi átállás előtti időszakban széles körben alkalmaztak a kontinensünkön.
Az EB (első) javaslata úgy kalkulál, hogy az új rendszer már 2019-ben működni kezdene az Unióban. (És alighanem az oda igyekvő országokban is.) Eredeti ütemterve abból indul ki, hogy jövőre sor kerülne még egy-egy utolsó (végleges) órabeállításra, amikor mindenki áttérne a nyári vagy a téli időszámításra.
Az EU-ban utána végérvényesen megszűnne az óramutató járásának (eddigi) évenként kétszeri, szezonális változtatgatása. Ezzel le is zárulna az a több évtizedes korszak, amelyben a nyári időszámítás alkalmazását elsősorban – a ma már szerény mértékűnek, s ezért idejét múltnak értékelt – energiatakarékossággal indokolták.
Az egységesített kettős időszámítás kezdetének és befejezésének napját az EU-ban (1996 óta) kötelező érvényű irányelv („törvény”) határozza meg, amelyet a tervezett változtatás miatt gyökeresen át kell alakítani. Ennek időpontja jelenleg még bizonytalan.
Több okból is. Például azért, mert nem tudni, hogy a kormányok mikor választják ki a megfelelő (nyári vagy téli) „időbeosztás” egyikét. Főleg pedig azért, mert Brüsszelben valószínűleg nem tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal.
A héten megjelent hír legalábbis erre utal. Tartalma alapján ugyanis immár úgy tűnik, hogy a 2019-es dátum tarthatatlan, s marad a jelenlegi gyakorlat. Ámde nem túl sokáig, mert már elkészült egy újabb (brüsszeli) javaslattervezet, amelyből kiderül: a nyári időszámítást választó országokban 2021. március 28-án, a télit bevezetni szándékozókban meg október 31-én kellene utoljára átállítani az órákat. A kétéves halasztásra vonatkozó kalkulációt a tagállamok állítólag a múlt héten kapták meg.
Ha ez igaz, az egészből lassan kellemetlen ügy kerekedhet, ami további vitákat gerjeszthet. A vélemények ugyanis az első perctől kezdve megoszlanak a kérdésben. Ez aligha meglepő, hiszen rengeteg szempontot kell figyelembe venni kezdve a gazdasági-kereskedelmi érdekektől a lakosságot érintő alvási-egészségügyi hatásokig.
Az érvek és ellenérvek csatája már javában dúl. Az egyik (a nagyobbnak tűnő) tábor a nyári időszámítás előnyeit sulykolja, a másik inkább a hátrányaira figyelmeztet, miközben a télit dicséri. A két oldal talán csak abban ért egyet, hogy az időmérés rendszeres váltogatása nem tesz jót a közérzetnek, s ezért az új, kiegyensúlyozott módszer mindenképpen kedvező hatással lehet az emberek egészségére.
Az állatvilágot szerencsére hidegen hagyja a kilátásba helyezett újítás és a vele kapcsolatos állítólagos késlekedés is. Egyedeik egyébként is szinte egész évben folyamatosan igazítják a biológiai órájukat a körülményekhez és saját életritmusukhoz, amit az ember rendszerint meg is zavar. Gyakran a természet rendjének másodpercenkénti felforgatásával.
A kakastársadalom sem nyugtalankodik a beharangozott reform miatt. Ezt a szomszédos házak egyikének – a rózsaszínű faliórájáról is ismert Gizi néni – udvarában élő helyi krédlikirály, az egyéves Cvergli Prímás is rendszeresen megerősíti. Bár az is igaz, hogy nem sokat ad holmi vacak vekkerek cágereinek járására, sem a beállításuk várható módosítására.
Inkább arra figyel, hogy pont akkor kukorékoljon, amikor kell. Tökéletes összhangban a genetikai irányelveivel, hangszálai minőségével és egyéb képességeivel, amelyek még a rosszmájúak szerint is jócskán felülmúlják az EU vonatkozó szabványait, előírásait.
