Szigorúbban kellene büntetni a gyújtogatókat!

Gergely József

2018. október 23., 16:23

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A Császár-tó után az ugyancsak bánáti Okány természetvédelmi rezervátum égett le, valamint a titeli dombok természetvédelmi terület is ugyanerre a szomorú sorsra jutott. Az elmúlt napokban Bánátban és Bácskában szó szerint úton-útfélen égő, füstölgő kukoricatarlókat lehetett látni. Ahogy közeledik október vége, az őszi búzavetés optimális időszakának a vége, egyre több földtulajdonos égeti fel a parcelláján maradt száraz növényi maradványokat, ég a kukoricaszár, levél és gyom.

Megismétlődő jelenséggé, már-már betegséggé vált az őszi gyújtogatás. Nem csak a gazdálkodók „takarítják lé” a földjükről a vetéskor útban lévő kukorica és napraforgószárat.

Az Újvidék–Szabadka között húzódó autóút mentén is rendre felcsapnak a lángok, és a gomolygó füst veszélyezteti a közlekedést (Fotó: Gergely József)

Hosszabb száraz időszak után, nyár végén, ősszel, a csapadékhiány miatt a gazos, száraz füves árokpartok hamar tüzet fognak, és ezt szép számmal vannak, akik kihasználják, hogy „rendbe tegyék” a környéküket, megszabaduljanak a száraz kórótól egyszerűen felgyújtják az árokpartot, az út széli gazos-bokros területeken azután a szél hajtotta lángok pillanatok alatt futótűzzé válnak, és minden élőt és éghetőt porrá hamvasztanak. Hogy kinek jó ez, egyesek miért gyújtogatnak szisztematikusan, ez már pszichológia, piromániás társadalomban élünk. Elegendő, ha csak minden századik ember gyújt tüzet. Az idősebb polgárok kedvelt időtöltése még a városközpont közelében is, hogy az utcai fákról lehullott avart szépen összegereblyézik és alágyújtanak a halom levélnek, amiből azután annyi füst terjed szét, hogy a fél várost beborítja.

Volt olyan év, amikor a nyár végi szárazság idején hetente több alkalommal jó magam is riadóztattam a csókai tűzoltókat, mert a természetjárások alkalmával a szikes pusztától kezdve a mocsarak, folyó-holtágak, csatornapartok borultak lángba szándékos gyújtogatások nyomán. Személyesen láttam, amikor a tavaszi napraforgóvetés után az üres vetőmagos dobozokat, papírzsákokat az út menti árok partján próbálták elégetni, de nemcsak a papír, hanem a száraz fű is lángra kapott, és a már vitte is tova a lángokat a szél.

Az októberi gyújtogatásoknak immár halálos áldozata is van. A niši autóút mentén felgyújtott földekről olyan sűrű füst gomolygott az úttest felett, hogy a gépjárművezetők semmit sem láttak, és megtörtént a baj. A teherautókat, gépkocsikat is érintő tömegbalesetben, mely Niš felé, a kragujevaci kijárat után következett be, egy ember életét vesztette. Számos gépjármű roncsolódott a felismerhetetlenségig. A szerencsétlenség oka az autóút melletti termőföldön végzett tarlóégetés, mely vastag füstfelhőt idézett elő az útvonalon.

Hogyan lehet megakadályozni a tarlóégetést?

Szigorú büntetésekkel: 132 (57,4%)

Állandó mezőőrszolgálattal: 51 (22,15%)

Összefogással a vétkezők ellen: 28 (12,15%)

Nem tudom: 19 (8,3%)

Az áramszolgáltatást is veszélyeztetik a felelőtlen gyújtogatók. Az elektromos hálózat sincs biztonságban a tarlóégetéstől. A száraz növényzet, mezőgazdasági hulladék égetése a villanyhálózat meghibásodásához vezethet, és akár egész települések maradhatnak áram nélkül, nem beszélve az anyagi kárról. Sokfelé az utak mentén húzódnak a középfeszültségű vonalak, ezek vannak leginkább kitéve a tarlóégetés veszélyének. A felcsapó lángoktól felhevül a betonoszlop, meggyengül a földelés, kitágulnak a huzalok, akár a szigetelés is megolvadhat.

Halálos áldozatokra, tömegszerencsétlenségre volt szükség ahhoz, hogy a hatóság végre megpróbáljon érvényt szerezni a tűzgyújtási tilalomnak. A belügy- és a mezőgazdasági minisztérium közös csapatokat alakított a földeken lévő tarló és más aljnövényzet elégetésének megakadályozása céljából. A minisztériumok által alakított csapatokban a rendkívüli helyzetek szektorának, a közlekedési rendőrségnek és a mezőgazdasági felügyelőségnek a képviselői kaptak helyet. Nem csak az autóutak mentén kellene járőrözni. Hol vannak a mezőőrök, akik a saját területükön napi rendszerességgel kint vannak a terepen és jelenthetnék a tűzoltóságnak és rendőrségnek a tüzeket?

Amíg nem alkalmaz a hatóság szankciókat, nem büntetnek meg senkit a gyújtogatásért, addig nem várható javulás ezen a téren. A tudatosságra, környezetvédelemre apellálni Szerbiában meddő próbálkozás. Errefelé csak a büntetésből értenek az elkövetők. A szabadban tűzgyújtási tilalmat megszegőkre 50 000 dinárig terjedő pénzbírság szabható ki. A jogi személyek esetében a büntetés nagysága elérheti az 1 millió dinárt. A büntetés mellett a gyújtogatónak meg kell téríteni a tűzoltóság terepi kiszállási költségeit is. Ilyen esetről sem hallottunk még, hogy valakin sikerült volna behajtani a tűzoltás költségeit, pedig idén ősszel immár több mint másfél ezer alkalommal vonultak ki a tűzoltók Szerbia-szerte a tarló- és gazégetés nyomán keletkezett tüzek eloltására.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége