Összesen 825 millió dinárt költ el az idén a mezőgazdasági szövetkezetek támogatására az állam – jelentette ki Milan Krkobabić régiófejlesztési miniszter a szövetkezetek visszatérítés-mentes támogatásával foglalkozó bizottság mai első ülésén. Krkobabić arról is szólt, hogy jövőre a jelenleginél is több pénz áll ennek a testületnek a rendelkezésére.
Krkobabić részt vett a Miholjdanski sabor zadrugara 2018 elnevezésű, múlt heti niši rendezvényen is, amely a dél-szerbiai szövetkezetek tevékenységéből adott ízelítőt (Fotó: Beta)
A miniszter rámutatott arra, hogy az elmúlt másfél évben mintegy 300 új szövetkezet alakult, közülük 60–70 máris részesülhet bizonyos támogatásban. Közölte, hogy az illetékes bizottság 15 napon belül befejezi a munkát, és meghatározza, melyik szövetkezet kap dotációt a 825 millió dináros keretből.
Krkobabić elmagyarázta, az új szövetkezetek legfeljebb 7 millió dinár, a korábbiak legfeljebb 15 millió dinár, az összetett, vagyis az alaptermékből feldolgozott árut készítő szövetkezetek pedig 60 millió dinár állami segítségben részesülhetnek. A költségvetésből érkező támogatást a szövetkezetek mezőgazdasági gépek, felszerelés vásárlására, de állatállomány és vetőmag beszerzésére is fordíthatják. A miniszter nyilatkozatában reményének adott hangot, hogy a szövetkezetek racionálisan költik majd el a kapott pénzt, ahogyan tavaly is tették. Krkobabić aláhúzta, hogy a támogatásokról szóló döntés meghozásakor külön szempontot jelent, hogy az állam szeretné segíteni a dél- és délkelet-szerbiai községek fejlődését. Újdonságnak számít az idén az is, hogy koszovói szövetkezetek is pályázhattak, ha eleget tettek a feltételeknek.
Az, hogy az elmúlt bő egy évben mintegy 300 új szövetkezet jött létre az országban, egy tényt bizonyít: a kistermelők nem tudják elképzelni boldogulásukat másként, csakis úgy, ha nagyobb egységeket hoznak létre, szövetkezetekbe tömörülve jelennek meg a piacon – fejtette ki a visszatérítés-mentes szövetkezeti támogatások állami bizottságának vezetője. Dragan Škorić szerint a 631 ezer szerbiai gazdaság csak ekképpen tudja megvalósítani tevékenységének további fejlesztését. Ennek reális az esélye – tette hozzá –, a gazdaságok mintegy 90 százaléka máris csatlakozhatna valamelyik szövetkezethez, s annak tagjaként értékesíthetné az árut.
– A kistermelők együttműködve árutermelőkké válnak, együttes erővel oldhatják meg a problémákat, hiszen t'rsulva erősebbek a piacon, mint külön-külön. Versenyképessé válhatnak a hazai és a nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszerpiacon is – értékelte Dragan Škorić, aki egyébként a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia falufejlesztési bizottságának az elnöke is.
Škorić szerint a földrajzi eredet jelzésével ellátott termékek azok, amelyekkel a legkönnyebben érvényesülhetnek a termelők a hazai és a külföldi piacon.
Mint ismeretes, az „500 szövetkezet 500 faluban” elnevezésű projektum keretében június végén jelent meg a pályázat a szövetkezetek alapítására és támogatására.
