Az MNB 2017-ben is sikeresen és eredményesen működött, ahogy 2013 után minden évben – közölte a jegybank elnöke csütörtökön Budapesten az Országgyűlésben, az MNB 2017-es üzleti jelentése és beszámolója, valamint az annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájában.
Matolcsy György (fotó: MTI)
Matolcsy György hangsúlyozta, a jegybank törvényi feladatainak eleget tett, mérlegét pozitív eredménnyel zárta. Az MNB valamennyi leányvállalata és alapítványa hasonló módon sikeresen és eredményesen gazdálkodott, az alapítványok – amelyek csak az alapítói vagyon hozamát költhetik el – vagyonukat hatmilliárd forinttal gyarapították tavaly és több ezer pályázatot hagytak jóvá – tette hozzá.
Az elnök közölte, a jegybank 2013 óta nyereséges, tavaly 38,3 milliárd forintos pozitív eredményt ért el. A jegybanki törvényi feladatairól, így az árstabilitás biztosításáról azt mondta, középtávú, célkövető monetáris politikát folytatnak.
„Az, hogy egyik negyedévben kisebb, vagy egyik negyedévben nagyobb az infláció Magyarországon, az még nem veszélyezteti a fenntartható, 3 százalékos inflációs célt” – fogalmazott.
Az MNB vezetője közölte, 2017-ben is mindent megtettek a 3 százalék körül árszínvonal-emelkedésért, tavaly az infláció már a jegybanki célsávon belül alakult, 2,4 százalék volt. Hozzátette: a pénzügyi stabilitás megőrzését célzó feladatukat is maradéktalanul teljesítették. A magyar pénzügyi rendszer stabil volt, a bankrendszer ellenálló-képessége jelentősen megerősödött és a csalfa szereplőket a jegybank rendre „lefüleli” – magyarázta, hozzátéve: a stabilitást mutatja, hogy a magyar fizetőeszköz 2017-ben a világ tíz legstabilabb valutája közé került.
Matolcsy György úgy értékelte, a jegybank érdemben volt képes támogatni 2017-ben is a gazdaságpolitikát, amelynek célja az ország fenntartható felzárkózási pályára állítása.
A jegybankelnök szólt arról, a Monetáris Tanács által 2017 őszén bevezetett nem konvencionális eszközök azt eredményezték, hogy az állampapírok hozamgörbéje csökkent. Ez azért rendkívül fontos – mondta –, mert minél alacsonyabbak a kamatszintek az állampapírpiacon, annál kevesebbet kell kamatkiadásként kifizetni és annál több marad a költségvetés többi céljára.
Elmondta, az alapkamat 610 bázispontos csökkenését követően, valamint a bevezetett nem konvencionális monetáris politikai eszközök hatásaként a magyar költségvetés bruttó hazai termékhez mért kamatkiadása 2017-ben 600 milliárd forinttal volt kevesebb 2013-hoz képest. Ez a szám 2019 őszére 800 milliárd forint körül várható – jelezte. Hozzátette: 2017 végére 2013-tól számítva 1600 milliárd forintot takarított meg a magyar költségvetés az államadósság után fizetett kamatok révén.
„Ennyit ér egy helyes monetáris politika” – összegzett Matolcsy György.
Sikeresnek értékelte a 2017-ben zárult növekedési hitelprogramot, amely közlése szerint 2-2,5 százalékkal járult hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez.
Azt mondta, 2800 milliárd forint áramlott a programon keresztül a magyar gazdaságba. A program 2013-as indulásakor a „hitelkiszáradás” állapotában volt a gazdaság, azaz senki nem kapott semmire hitelt – mondta. Mára 7000 milliárd forint körüli a vállalati hitelállomány, annak majdnem felét a növekedési hitelprogram adta – hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy a program 2,5 százalékos fix kamatozású hitellehetőségével 40 ezer mikro-, kis- és középvállalat élt.
Matolcsy György elmondta, a növekedési hitelprogram azért ért véget, mert a bankrendszer felkészült arra, hogy az MNB más programjainak támogatásával folytassa a hitelállomány bővítését.
