2024. április 26., péntek

Változatlan marad a román alkotmány

Érvénytelen lett a házasság fogalmáról szóló romániai referendum

A férfi és nő házasságán alapuló hagyományos családról szervezett romániai alkotmánymódosító népszavazás érvénytelennek bizonyult a szavazatok teljes feldolgozottsága után is, hiszen a szavazati joggal rendelkezők 21,10 százaléka járult az urnák elé  – közölte hétfőn délután a román központi választási iroda.

Szavaz a román ortodox egyház feje, Daniel pátriárka (fotóBeta/AP)

Szavaz a román ortodox egyház feje, Daniel pátriárka (fotóBeta/AP)

A 18.279.011 szavazati joggal rendelkező személy közül 3.857.308-an jelentek meg az urnáknál, ami 21,10 százalékos részvételnek felel meg. Az érvényes népszavazáshoz legalább 30 százalékos részvételi arány lett volna szükséges. A hagyományos család alkotmányba iktatása mellett szavazott 3.531.732 személy, ami az igen szavazatok 91,56 százalékos többségét jelenti. A nem voksok száma 249.412 volt, ami 6,47 százaléknak felel meg. Emellett 76.111 érvénytelen voksot is számoltak.

A szombaton és vasárnap tartott, a Koalíció a családért elnevezésű egyházi hátterű civil szervezet kezdeményezésére szervezett népszavazás érvénytelensége nyomán a román alkotmány családról rendelkező szakaszában megmarad a nemsemleges „házaspárok” fogalom. A kezdeményezők célja az volt, hogy a házasságot egy férfi és nő önkéntes kapcsolataként határozzák meg.

A Koalíció a családért elnevezésű mozgalom bejelentette: tovább fog küzdeni a hagyományos családért, és a pártokat tette felelőssé az érvénytelen népszavazás bojkottja miatt. Mihai Gheorghiu, az egyesület vezetője elmondta: annak ellenére, hogy a céljukat, mintegy 6 millió szavazat begyűjtését, nem sikerült elérniük, folytatják a gender-ideológia elleni küzdelmet. „Ez egy első csata volt, de lesznek újabbak” – mondta, amelyeket Ghoerghiu szerint biztosan meg fognak nyerni. Az egyesület vezetője szerint hatalmas referendum-ellenes propagandagépezettel kellett szembenézniük és a pártokat bírálta azért, hogy nem tájékoztatták kellőképpen a lakosságot.

A referendumot támogató román ortodox egyház hétfői állásfoglalásában hitbeli egységre és „az Istentől megáldott család” védelmére biztatta híveit. Az ortodox egyház szerint az emberek döntését, a résztvevőkét és a távolmaradókét egyaránt tisztelni és elemezni kell. Úgy vélték, a referendum lehetőséget nyújtott megismerni, hogy milyen mértékben szekularizálódott a román társadalom.

A romániai katolikus püspökök is közleményt adtak ki az érvénytelen referendum után, amelyben megerősítették azt az álláspontjukat, hogy a család alapját továbbra is a férfi és nő házassága képezi.

Kelemen Hunor szerint nem kell felelősöket keresni amiatt, hogy rendkívül alacsony volt a részvétel a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alkotmányba iktatásáról szóló hét végi romániai népszavazáson. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az Agerpres hírügynökségnek adott nyilatkozatban értékelte az alacsony részvétel miatt érvénytelen népszavazást. Úgy vélte: az alacsony részvételnek összetett okai vannak. Egyfelől, az emberek többsége nem érezte, hogy olyan természetű kérdésről van szó, amely az alkotmány sürgős módosítását teszi szükségessé. Másfelől a család és a házasság kérdésének az átpolitizálása és a népszavazást megelőző, mindkét oldalt jellemző manipulatív kampány is taszító hatást gyakorolt a választókra. Hozzátette: a népnek mindig igaza van, nem a választókban kell keresni a hibát a távolmaradásért.

A Magyar Polgári Párt (MPP) szerint a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alkotmányba iktatásáról szóló hét végi romániai népszavazás érvénytelensége nem kérdőjelezheti meg a család intézményét és annak szerepét a társadalom szövetének megőrzésében.

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerint a parlamenti pártok nem mozgósítottak, ezért lett érvénytelen a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alkotmányba iktatásáról szóló hét végi romániai népszavazás. A Szilágyi Zsolt pártelnök által jegyzett állásfoglalás szerint a választók azért maradtak tétlenek, mert a parlamenti képviselettel rendelkező pártok nem azonosítottak „direkt zsákmányszerzési lehetőséget” a népszavazás kapcsán, ehhez mérten cselekedtek és maradtak inaktívak, s így a választóik sem érezték magukénak a népszavazást.