A Belgrád–Budapest gyorsvasút után, amelynek a megépítése Szerbiában már elkezdődött, elkészülhet a magyar fővárost Varsóval összekötő gyorsvasút is. Az utóbbi nagyberuházás a visegrádi négyek közös politikai akarata révén jönne létre. Az új vasúti fejlesztésről együttműködési nyilatkozatot írtak alá tegnap a szlovákiai Csorbatón a V4-országok illetékes miniszterei.
Szijjártó Péter (jobbról) Érsek Árpád szlovák közlekedésügyi miniszterrel beszélget (fotó: MTI)
„Azt a döntést hoztuk közösen, hogy a V4-ek fővárosai és nagyvárosai között egy gyorsvasút-összeköttetést hozunk létre, Budapest–Pozsony–Brünn–Varsó útvonalon” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek a szlovákiai Csorbatón miután a visegrádi négyek közlekedési ügyekért felelős minisztereivel tárgyalt. A miniszter rámutatott: a döntés mind a négy ország politikai akaratával találkozik. Hozzátette: már ezen a héten kiírják a közbeszerzési eljárást a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, novemberben pedig összeül az a négyoldalú munkacsoport, amelynek az a feladata, hogy a megvalósítási tanulmányok alakítását a politikai döntések keretei között tartsa.
A magyar diplomácia vezetője elmondta: megközelítőleg fél évig tart, amíg a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére kiírt közbeszerzési eljárások lezajlanak, attól számítva pedig másfél-két évet vesz majd igénybe a szakmai munka. Hozzátette: „szerettük volna, ha ez gyorsabban megy, de a partnereink azt kérték, hogy ezt az időt hagyjuk meg, tekintettel a vasúti szakasz hosszára”. Kifejtette: politikai döntés született arról is, hogy a gyorsvasúti összeköttetés megteremtéséhez egy teljesen új, legalább óránkénti 250 kilométeres sebességet lehetővé tevő, kétvágányú vasúti pálya megépítése szükséges. A tervek szerint a megépítendő új vonalon közlekedő gyorsvasúti szerelvények csak az érintett országok fővárosaiban, illetve Csehország esetében Brünnben állnak majd meg.
Szijjártó Péter a projektum finanszírozására vonatkozó újságírói kérdésre elmondta: a hétfői találkozón részt vettek az Európai Beruházási Bank (EBB) képviselői is, akik érdeklődnek a projektum iránt. Megjegyezte, az EBB eddig is sok vasúti beruházást finanszírozott, ám 2008 óta ezeknek eddig csupán kevesebb mint 14 százaléka volt közép-európai.
„Itt az ideje, hogy Közép-Európa is jobban kihasználja az EBB idevonatkozó forráslehívási lehetőségét (...), de látni kell, hogy itt nem támogatásról, hanem hitelről van szó, tehát abban maradtunk, hogy a pénzügyi források tekintetében a versenyt tekintjük irányadónak” – mutatott rá a magyar diplomácia vezetője, aki szerint nemzetközi finanszírozási intézmények hitelajánlatait is megvizsgálják majd. Hozzátette: a projektumot „tipikusan visegrádi” beruházásként kezelik, és a megvalósításához szükséges forrásokról is együtt akarnak tárgyalni a V4-ek.
A találkozó végén az új vasúti beruházásról együttműködési nyilatkozatot is aláírtak a hétfői találkozó résztvevői, ebben a gyorsvasúti összeköttetést a közúti és a légi közlekedésnek valós alternatívát állító megoldásként nevesítik.
Szijjártó Péter a tárgyalásnapot lezáró sajtótájékoztatón rámutatott: Közép-Európában nagyon ritkák az észak-déli irányú infrastruktúrák és szűkösek a határátkelési lehetőségek is. Leszögezte: ezeket a versenyhátrányokat mielőbb orvosolni kell, amihez nagyban hozzájárul majd a stratégiai fontosságú új vasúti összeköttetés, amivel – mint mondta – „újabb visegrádi sikertörténetet írunk majd.”
Dan Tok cseh közlekedésügyi miniszter ugyancsak stratégiai fontosságúnak nevezte a tervbe vett új vasúti összeköttetést, rámutatva, hogy ez a V4-es partnereket köti össze. Leszögezte: a megvalósításnak mihamarabb el kell kezdődnie.
Andzej Adamczyk, az infrastruktúráért felelős lengyel miniszter rendkívül örömtelinek nevezte, hogy egy újabb kapocs jön létre a négy ország között a vasútvonal által, amely valós konkurenciát jelent majd a légi közlekedésnek.
Érsek Árpád szlovák közlekedésügyi miniszter a nap témáit foglalta össze, elmondta: a vasúti fejlesztésen kívül tárgyaltak a közúti fuvarozók helyzetéről, a Via Carpatia közúti infrastruktúra fejlesztéséről, valamint néhány, a közös határokon épített, de már használaton kívül lévő épület szanálásáról is.
