A GDP mint posztmodern mutatószám

Tóth Péter

2018. szeptember 25., 17:38

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Az országok, illetve a globális világgazdaság teljesítményének mérésére használatos mutatószám a GDP, azon belül pedig az egy főre jutó GDP. Az összehasonlíthatóság miatt több változatát is használják. Mindezek azonban csak számok, melyek értéke nem tükrözi, hogy az adott ország népessége hogy érzi magát. Természetesen a gazdagabb országokban jobb élni, ezért is migrálnak az emberek egyre nagyobb intenzitással azokba az országokba, ahol összességében, illetve számítva is magas a társadalmi össztermék értéke. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a GDP reális értéke, illetve az egy főre jutó hányada sokat megmutat, de ha még többet szeretnénk megtudni, más szempontokat is figyelembe kell venni. Érdemes például azt is megvizsgálni, hogy a GDP megtermelésében mely ágazatok milyen arányban vesznek részt, illetve, ha csak a munkaképes lakosság számarányát vesszük figyelembe – hiszen többnyire ők termelik azt meg – akkor mennyi ez egy főre jutó hányada. A bruttó hazai termék egy adott országban az egy év alatt megtermelt javak és szolgáltatások összességét fejezi ki. Önmagában azonban a nominális GDP-adat nem alkalmas az egyes országok jólétének összehasonlítására. Ennek oka, hogy jelentős torzító tényezők játszhatnak szerepet a számadatok kialakulásában.

Arról a tényről sem szabad megfeledkezni, hogy egy relatíve szegényebb, alacsonyabb nominális GDP-vel rendelkező ország GDP-je gyorsabb ütemben növekszik, mint egy fejlett és magas GDP-bázissal rendelkező országé. Politikai körökben előszeretettel használják a GDP-növekedést az egyedüli mérvadó számadatként a jólét bemutatására.

A LUXEMBURGI JELENSÉG

Arra, hogy a GDP-adatokat mennyire fenntartással kell kezelni, talán Luxemburg lehet igazán jó példa. Tény, hogy a picinyke állam fejlettsége gazdasági léptékben mérve kimagasló. Az egy főre jutó GDP értéke még a fejlettség és a versenyképesség szinonimájaként emlegetett Svájcénál is nagyobb. A banki és egyéb pénzügyi szektor teljesítménye nemzetközi szinten is kimagasló. Ezt annak köszönheti, hogy egyfajta off-shore paradicsomnak tekinthető. Ha szebben akarunk fogalmazni, úgy kell mondani, hogy a kedvező pénzügyi szabályozásoknak és adózási feltételeknek köszönhetően teljesít kiemelkedően. Ha viszont ágazatonként bontjuk le a gazdaság kibocsátását vagy teljesítményét, az agrárium 1 százalékban, az ipar 30 százalékban, a szolgáltatói szektor 69 százalékban járul hozzá a gazdasági teljesítményhez. A munkavállalóknak csaknem a fele pedig ingázó. Ez azt jelenti, nem Luxemburgban alszik, csak oda jár dolgozni. A statisztikákban nem szerepel osztóként, amikor az egy főre jutó adatokat számolják. A GDP előállításában viszont jelentős a szerepük. Így lehetnek a rá vonatkozó adatok ilyen lenyűgözőek, ugyanakkor tény, hogy ha ezeket az adatokat valamilyen módon megtisztítanánk a különféle hatásoktól, torzításoktól, akkor is irigylésre méltóak lennének. A főleg Németország, Franciaország és Belgium, azaz a szomszédos országok területéről ingázó foglalkoztatottak viszont a megkeresett pénzük egy részét nem Luxemburgban költik el, de ez egy külön vizsgálódás tárgya lehetne. Az ingázó dolgozók által végzett munka eredménye viszont ugyanúgy hozzáadódik a luxemburgi gazdasági teljesítményhez, mint a nem ingázóké, ugyanakkor az egy lakosra jutó GDP meghatározásakor ezeket a munkavállalókat nem veszik figyelembe, mert nem tartoznak az ország lakosságához. Ennek következtében rendkívül magas az egy lakosra számított GDP Luxemburgban.

VIRTUÁLIS GDP?

Olyan korban élünk, amikor már nem az áruk termelése és eladása a gazdaság motorja, hanem az informatikai forradalom. Az informatikai szolgáltatások esetében azonban az árak meghatározása sokszor nehézségekbe ütközik, illetve szinte lehetetlen. Amikor ugyanis különféle ingyenes szolgáltatásokat kínál pl. a Google, a Facebook vagy más hasonló alkalmazás, annak valós értékét nem lehet kiszámolni. Amikor ingyen tájékozódunk, újságot olvasunk az interneten, ez számára mindenképp életszínvonal-emelkedést jelent. A GDP azonban ilyenkor nem növekedést, hanem csökkenést mutathat ki. Az emberek kevesebb könyvet, újságot vásárolnak, de megszűnik számos más hagyományos vállalkozás, ami korábban pénzért kínált valamilyen szolgáltatást. Ez GDP-csökkenést eredményez, miközben a felhasználók számára lényegében a jólét emelkedése. Kivéve természetesen azokat, akik az ennek nyomán a megszűnő cégeknél dolgoztak. Számukra is hozzáférhetőek az esélyek, összességében viszont a folyamat veszteseinek tekinthetőek, legalábbis az ő saját szemszögükből. A politikusok viszont a mai napig szinte a mindenütt a világban a GDP növekedését tartják legfontosabbnak a beszédeikben. A gyakorlatban viszont a GDP sokkal inkább a múlt relikviája, mint valóban jól használható mutatószám.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2018     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap