2024. április 27., szombat

Orbán: a határőrizet jogáról nem mondunk le

A határőrizet jogáról nem mondunk le - szögezte le Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

Nem engedjük, hogy a határőrizet jogából bárki akár egy jottányit is elvegyen - nyomatékosította a kormányfő a parlament őszi ülésszakát megnyitó beszédében, jelezve, hogy ezt az álláspontot fogja képviselni az eheti salzburgi európai csúcstalálkozón.
Hozzátette: "a határvédelemhez jobban értünk, mint bárki Brüsszelben, vagy valamely nemzetközi szervezetben".
Szerinte Magyarország bebizonyította, hogy képes védeni a határait.
Hangsúlyozta: "a mi határainkat nem csak profik, hanem hazafiak védik", belőlük áll a magyar hadsereg és a rendvédelmi erők köteléke. Erre esküsznek fel, és ez az a többlet, amit semmilyen pénzért nem lehet megvásárolni, nekünk ez a legerősebb védőpajzsunk - jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint Brüsszelben most sem arról beszélnek, hogy minden eszközzel meg kell védeni az unió határait, hanem "portaszolgálatot" akarnak létesíteni; nem megállítani, hanem menedzselni akarják a bevándorlást. "A kapukulcsot akarják" - hangoztatta.
A kormányfő szerint azért akarják Magyarországtól elvenni a határőrizet jogát, hogy lehetővé tegyék a migrációt.
Kijelentette: "hazánk nem átjáróház és nem is gyűjtőtábor. Ha keveredni akarnánk más kultúrákkal és civilizációkkal, akkor erről majd mi konzultálunk és mi határozunk, bár ettől az ötlettől eltanácsolnám a magyar embereket" - fogalmazott.
Orbán Viktor elmondta, 2019-ben európai parlament (EP-) választás lesz és a jövő legfontosabb kérdésre a migráció, ennek megfelelően a politikai erők Európában ma két táborra oszlanak: bevándorláspártiakra és bevándorlásellenesekre.
Magyarországot azért támadják, mert magyar emberek úgy döntöttek, nem lesznek bevándorlóország - hangoztatta.
Szerinte a bevándorláspártiaknak most el akarják venni Magyarországtól a határvédelem jogát.
A kormányfő azt helyesnek tartja, hogy megerősítik a határok védelmét, vagy ha segítséget kapnak azok, akik nem elég erősek a határaik megvédéshez.
"De az nem helyes, ha tőlünk el akarják venni a határvédelem jogát és helyettünk Brüsszel akarja irányítani a magyar határ védelmét" - rögzítette.
Kitért arra is, hogy a bevándorlási válság óta romlik Európában a közbiztonság. A migránsválság kezdete óta Európában a migráns hátterű támadásoknak 347 halálos áldozata volt - közölte. Ezek az elkövetők bejutottak Európába és a jövőben is be akarnak jutni - mutatott rá.
A jövő májusi EP-választással összefüggésben beszélt arról, hogy éppen ideje, hogy távozzon jelenlegi európai elit, mert nem tudta az Európában tartani az Egyesült Királyságot és nem tudta Európán kívül tartani a migrációt.
A bevándorlás és "migránsinvázió" nem pártkérdés, hanem elsőrendű nemzeti ügy, amely felüláll a párttaktikai megfontolásokon - jelentette ki. Hozzátette: Magyarország szolidáris minden bevándorlásellenes kormánnyal, legyen bármilyen a pártösszetétele.
A Sargentini-jelentésről szólva úgy értékelt, a dokumentum Magyarország ellen íródott és nem a magyar kormány ellen. Szerinte: a szöveg abszurd elemeket tartalmaz, többek között a magyarországi antiszemitizmusról. A modern antiszemitizmus európai központja éppen Brüsszelben van, onnan finanszírozzák az Izrael-ellenes politikai akciókat - hangoztatta.
Orbán Viktor elmondta, a magyar kormány jogi lépéseket tesz a jelentés miatt, és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert kérik fel, hogy járjon el az ügyben.
A kormányfő értékelése szerint nyáron is jól teljesített a magyar gazdasági modell.
Azt mondta: "ha munka van, minden van, ez nemcsak közbölcsesség, hanem a magyar gazdasági modell lényege is". Magyarország az Európában manapság divatos segélyalapú gazdaság helyett munkaalapú gazdaságot épít - magyarázta.
Beszámolt arról, hogy 2010-hez képest az idei évre közel 800 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, hatszázezren a magángazdaságban helyezkedtek el. Közelítünk a 4,5 milliós álomhatárhoz: hamarosan ennyi magyar fog dolgozni - mondta.
Orbán Viktor elmondta, a munkanélküliség idén az első félév végén 3,6 százalékos volt, ezzel Magyarország a harmadik helyen áll Európában a németek és a csehek után.
Hozzátette: 65 hónapja, több mint öt éve folyamatosan nőnek a bérek.
Jelezte, tartják azon a vállalásukat, hogy úgy kormányoznak: Magyarországon egyre jobban megérje dolgozni és gyermeket vállalni. Szerinte az ország 2030-ra az ország az EU öt legjobb és legélhetőbb országa között lesz.
Elmondta, 2018 második negyedévében 4,8 százalékkal, az unió átlagának kétszeresével nőtt a magyar gazdaság.
Megerősítette, a nyugdíjasokkal kötött megállapodásuknak megfelelően "szinte biztosra vehető", hogy év végén ismét fizetnek nyugdíjprémiumot.
A kormány szerint a magyar gazdaság mai sikerében a nyugdíjasok korábbi munkája is benne van, nekik is részesedniük kell a mai sikerekből. Így méltó és így igazságos - jelentette ki.
Beszámolt a közelmúltban bejelentett debreceni BMW-, illetve tiszaújvárosi Mol-ThyssenKrupp-beruházásokról. Elismerését fejezte ki a mezőgazdaságban dolgozóknak.
Kitért arra is, hogy több mint másfélmillió gyermek kezdte meg a tanévet a köznevelésben. Egymillió gyerek ingyen kapja a tankönyveket; ilyen talán máshol nincs is Európában - közölte. A felsőoktatásba 85 ezer hallgatót vettek fel, ez kétezer-ötszázzal több, mint tavaly; 65 ezren kapnak állami ösztöndíjat, ez ötezerrel több, mint egy éve - részletezte.
Elmondta, a kormányként eddig is családközpontú politikát folytatott, de újabb és újabb kezdeményezésekre van szükség, ezért hamarosan nemzeti konzultációt indítanak, amellyel megalapozzák a további lépéseket.