Székelykapu Csíkmadarasról Csókára

Amikor a népdal, a néptánc gyümölcsöző barátságokat terem – Székelykapu-avatón a csókai Mraznica Tiboréknál

Gergely József

2018. szeptember 9., 16:21

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A népdalaink ápolása, a közös fellépés hozta össze azokat a magyar embereket, akik lehet, hogy egyébként sohasem találkoznak. A találkozások, ismeretségek barátságokká nemesültek, amelynek egyik gyümölcsöző eredménye az a tölgyfából faragott gyönyörű székelykapu, amit nemrégiben állítottak fel Csókán Mraznica Tibor portáján. A kapuállításon és avatón ott volt Neisz Péter, az Ádándi Népdalkör elnöke is, mivelhogy Ádánd volt a kapocs, a híd Csóka és Csíkmadaras között:

– Azért tartom fontosnak, hogy Csókán székelykaput avathatunk, mert mi, magyarok, a Kárpát-medencében egyek vagyunk, éljünk bár a Délvidéken, Felvidéken, Kárpátalján, Székelyföldön. A nyelvünk, a kultúránk, a dalaink, a táncaink, az építészeti értékeink, mint ez a székelykapu is, közös kincsünk, ami összeköt bennünket.

Antal Tibor évente három székelykapu elkészítését vállalja (Gergely József felvétele)

Antal Tibor évente három székelykapu elkészítését vállalja (Gergely József felvétele)

Az Ádándi Népdalkör több mint harminc évvel ezelőtt vette fel a kapcsolatot csíkmadarasi barátainkkal. Egy felvidéki kórustalálkozón ismerkedtünk meg, amiből kialakult egy testvérkapcsolat Ádánd és Csíkmadaras között. A kárpátaljai Técsőn pedig a csókai Rákóczi férfikórussal barátkoztunk össze, ennek a lelkes csapatnak a tagja Mraznica Tibor, akinek az udvarára most már gyönyörű székelykapun át léphetünk be. A kaput a csíkmadarasi Antal Tibor fafaragó, székelykapu-készítő mester, veje segítségével, három hónap szorgos munkával faragta ki a székelyek szent hegyén, a Madarasi Hargitán termett tölgyfából. Tibor egy éve Gyergyószentmiklóson beszélte meg Antal mesterrel, hogy farag neki egy székelykaput, ami a megbeszélt időre el is készült, el is hozta és fel is állította mindannyiunk örömére – mondta Neisz Péter.

A fafaragó mester mutatta be a munkáját a kapuavató összegyűlt népes társaságnak, köztük a Rákóczi férfikórus tagjainak:

– Márton Áron, Erdély püspöke mondta, hogy egy nép addig él, amíg saját magát önerejéből tudja táplálni. Tibor barátom vágya teljesült, áll a székelykapu. Nincsenek véletlenek, nem véletlenül találkoztunk össze Ádándon, nem véletlenül találkoztunk Gyergyóban, a barátságunk hozadéka ez a székelykapu. Vannak értékeink, amelyeket őriznünk kell, nemcsak Erdélyben, hanem itt, a Délvidéken is.

Büszke vagyok, hogy itt, Csókán áll ez a székelykapu, hogy mint erdélyi, csíkmadarasi fafaragót, engem ért a megtiszteltetés, és én készíthettem el. Illő tisztelettel, betartva a határidőt, elkészült a székelykapu, a ház urának akarata beteljesült. Elhoztuk ide, és itt a helyszínen szereltük össze és állítottuk fel. Nagyboldogasszony napján indultunk el Csíkmadarasról. Már majdnem célba értünk, nem messze jártunk Csókától, amikor a valkányi határátkelőnél kis híján visszafordítottak bennünket a szőrös szívű vámosok, az autó utánfutójára pakolt kapuelemekkel együtt. De Nagyboldogasszony segített túljutni a nehézségeken, és most már áll a kapu. Azt kívánom a gazdának és családjának, hogy használják a kaput, járjanak ki-be rajta, legyen áldás a házon!

A mester és veje beállítja a gyalogkaput (Gergely József felvétele)

A mester és veje beállítja a gyalogkaput (Gergely József felvétele)

Az első kapunyitás (Gergely József felvétele)

Az első kapunyitás (Gergely József felvétele)

A székelykapu tölgyfából, az egyik legtartósabb fából készül. Tartós, de azért le kell kenni a farontó gombák ellen, amit ötévente meg kell ismételni, akkor már száz esztendő sem tud benne nagy kárt tenni. A kapu elkészítése a kerítés nélkül bő két hónapot vett igénybe. Mindennel együttvéve három hónap alatt tudtuk a vejemmel együtt elkészíteni, kifaragni, díszíteni.

Mint minden székelykapu, ez is hordoz üzenetet, a díszítése sok mindent elmond annak, aki ki tudja olvasni belőle. A két kapuoszlopon ott láthatjuk az életfát, aminek a magassága centiméterekben van kifejezve. Azt szokták mondani, hogy ahány centi magas életfát faragunk rá, annyi évet él a kapu gazdája. Általában 80–90 centis életfát szoktunk a kapuoszlopra faragni, de van, aki egymétereset kér, bízva benne, hogy talán megéri a száz esztendőt.

Egy jellegzetes csíki kaput készítettünk. Az én fafaragó tanítómesterem mindig azt mondta, hogy egy kaput sohasem szabad agyonfaragni, hogy a szemnek maradjon hely, ahol meg tud pihenni. Van üres mező is a minták között, ahol a szem megnyugodhat, mielőtt tovább böngészi a díszítéseket. A székelykapu motívumai jellegzetesek, florális jelképek, ilyen az életfa és a tulipán is. Kihagyhatatlan díszítőeleme a nap, a hold és a csillag, amelyek a székely zászlóról sem hiányozhatnak. Nincs székelykapu nap, hold és csillag nélkül, ezt minden fafaragó tudja.

A galamb, a madár a békesség jelképe. A nagykapu két szárnyát napsugaras díszítéssel készítjük. A nagykapura mi azt mondjuk, hogy az a kocsibejáró, mert hát ezen ment és megy be még ma is sok helyen a lovas kocsi. Kocsikkal, lovakkal jártak be valamikor, nem úgy mint ma, traktorral meg autóval. Tibor barátunknak is nemrég még megvoltak a gyönyörű lovai, és lehet, hogy nemsokára újból lesznek. Most birkatenyésztéssel foglalatoskodik, de a másfélszáz juh nem a díszes kapun át közlekedik. A kiskapu, vagy ahogyan mi mondjuk: gyalogkapu, a gyalogos ember bejárója.

A faragott kontyfa köti össze a kapuoszlopokat. A kapu nélkülözhetetlen eleme még a galambdúc, rajta a két fakereszttel. Többen megkérdezték, hogy a galambdúc nyílásait mért nem zárjuk le belülről dróthálóval, hogy ne tudjanak bemenni a madarak. Ha a galamb be akar költözni, akkor hagyni kell, hogy ott rakjon fészket, az az ő háza, így a természetes. A különféle növényi díszítések, madárkák mellett a tulipándíszítés is jelen van. A tulipán, a női princípium, a női nem, a folytonosság és megújulás jelképe kihagyhatatlan a székelykapu díszei közül.

A díszes nagykapu, azaz a kocsibejáró (Gergely József felvétele)

A díszes nagykapu, azaz a kocsibejáró (Gergely József felvétele)

A tulipándíszítés több formában is visszaköszön az oszlopokról és a kerítésről is (Gergely József felvétele)

A tulipándíszítés több formában is visszaköszön az oszlopokról és a kerítésről is (Gergely József felvétele)

A galambdúc alatt olvasható feliratot egyéni kérésre alakítjuk ki. Tibor gazda kétsoros szövet kért:

„Térj be hozzám vándor, ha erre hoz utad,

ha jó a szándékod, itt szeretet fogad”

A kétsoros szöveggel csak az a gond, hogy nem elég nagyok a betűk, ezért csak közelről olvasható. A kapufeliratok általában rövidek, tömörek, de sokat mondóak. A kapu szimbólumairól még csak annyit, hogy a népi fafaragásban az a szabály, hogy nincsen szabály. Az alkotó elengedheti a fantáziáját, a népművészet keretein beül, kifaraghat nagyon sokféle motívumot, persze a megrendelő óhaját, elvárásait is figyelembe véve. A díszítés lehet növénymintás vagy geometriai, a kettő kombinálása gyakori. Székelyföldön a díszítő elemek vidékenként változnak, a Csík-vidékén, Székelyudvarhely környékének is megvannak a jellegzetes díszítőelemei, de a nap, a hold és a csillag egy kapuról sem hiányozhat – mondta Antal Tibor fafaragómester, aki a székely zászlóval feldíszített kapu előtt átadta annak kulcsait Mraznica Tibornak és párjának, Hajnalkának. A kapunyitást követően a társaság elénekelte a székely himnuszt, majd a gazda udvarán birkapörkölt mellett megünnepeltük a székelykapu-állítást, amire még nem volt példa Csókán.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2018     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap