2024. április 27., szombat

Felbocsátó üzenet

A múlt héten az év legegyedibb vállalkozásába kezdett az Egyesült Államok védelmi minisztériuma (Pentagon), amelynek célja egy új haderőnem, az űrerő (USSF) létrehozása. Az előkészületek már javában tartanak, s elképzelhető, hogy az USSF független főparancsnoksága év végéig megalakul.

Ilyen központ jelenleg is működik (1982 óta), ám az USA légierejének részeként. Annak alárendelve látja el a rakétafigyelmeztetésekkel, műholdas kommunikációval, űrutazással és a navigációval kapcsolatos feladatokat. A Légierő Űrparancsnoksága (AFSC) esetében tehát annyi a teendő, hogy – a mintegy húszezer fős állományával együtt – önállósítani kell. Esetleg kibővíteni a feladatkörét, megbízva például az űrháború doktrínájának és taktikájának kidolgozásával is.

Űrparancsnokságot már mindegyik nagyobb hatalom működtet. Néhol (így Kínában) külön szervezetként, másutt (mint Oroszországban) pedig egyetlen haderőnem kötelékében.

Az amerikai űr(had)erő megszervezése és összeállítása jó esetben 2020-ra, vagyis a következő elnökválasztási évre fejeződhet be. Első lépésben néhány elit alakulatot trombitálnának össze, amelyeket állítólag a világűri harcokra készítenének fel.

Késlekedni nem tanácsos, hiszen a fontos üzenetet tartalmazó parancsot maga az elnök adta ki. Donald Trump júniusban utasította a Pentagont a különálló USSF „azonnali hatályú” verbuválásának a megkezdésére. Hazája fegyveres erőinek (formálódó) hatodik haderőnemét ugyanakkor azzal az ambiciózus feladattal bízta meg, hogy működése során teremtse meg az USA egyeduralmát a világűrben.

Trump alelnöke nemrég kiegészítette az üzenetet. Mike Pence elmondta: az amerikai űrfölény biztosítását a növekvő kínai és orosz fenyegetettség is indokolja.

Bár Trumpot gyakran ostorozzák politikája miatt, űrvédelmi tervét sok vezető politikus társa támogatja. Az amerikai törvényhozásban azonban bőven akadnak ellenzői is a független űrhaderőnek, és a Pentagonban sem mindenki lelkesedik érte.

James Mattis védelmi miniszter mindenesetre támogatja a kezdeményezést. Abban bízik, hogy az USSF meg tudja majd védeni hazáját mind Kínával és Oroszországgal, mind másokkal szemben.

Pedig először viccként merült fel az ötlet. Trump legalábbis ezt állítja. A tréfa azonban hamar ötletté vált, hiszen nem titok: a világűr évtizedek óta létfontosságú katonai szempontból, sőt épp olyan harctérnek minősül, mint a föld, a víz vagy épp a levegő.

Az alakuló amerikai űrseregről még alig tudni valamit. Az viszont biztos, hogy az új sereg, illetve haderőnem működésére plusz pénzeket kell biztosítani. Az összeg egyelőre ismeretlen. Annyi sejthető, hogy az előkészületekre, vagyis az USSF összeállítására is rengeteget költenek majd. Becslések szerint csaknem nyolcmilliárd dollárt.

Az eddigi nyilatkozatokból az is kiderül, hogy Washington nem űrfegyverkezésbe akar kezdeni. A védelmi miniszter tagadja, hogy harci eszközöket akarnak telepíteni a világűrbe.

Háborús készülődésről sincs szó, sőt még az sem biztos, hogy az űrerő megalakul. Trump ezzel persze nem számol. Inkább azt terjeszti, hogy a kozmoszban hamarosan felveszik a versenyt a külföldi vetélytársakkal és ellenségekkel, majd (rövid idő alatt) meg is előzik őket.

A Föld körüli hatalmas „levegős” térség militarizálása viszont tény, ám a folyamat elindítása aligha köthető Trumphoz, mert az már régen megkezdődött.

Jelenleg eltúlzottnak tűnnek azok a félelmek, hogy a kozmosz további „megszállásával” az amerikaiak felrúgják a nemzetközi szabályozásokat, amelyek közül a legfontosabb talán az 1967-es (és azóta 107 ország által aláírt) Világűr Egyezmény. Ez megtiltja atom- és egyéb tömegpusztító fegyverek telepítését az űrbe, illetve az égitestekre, egyszersmind kimondja, hogy azok csak békés célra használhatóak. Nagy hiányossága azonban, hogy nem helyez kilátásba szankciókat vagy más korlátozásokat azok ellen, akik megszegik az előírásokat. Abban az esetben pedig teljesen hatástalan, ha valamelyik állam érvénytelenné nyilvánítja, és nem tekinti kötelezőnek magára nézve.

Ha mégis megvalósul Trump terve, aligha úgy kell elképzelni az új amerikai haderő katonáit, mint akik fantasztikus filmekből ismert légi járműveken száguldozva igyekeznek lecsapni a rosszakra. Ellenkezőleg: ők a Földön dolgoznak majd. Folyamatosan ügyelnek, figyelnek (a magasban, de elsősorban a bolygónk körül mozgó tárgyakra), és óvják a saját eszközeiket. Szükség esetén pedig utasítanak egy-egy amerikai műholdat a beavatkozásra. Például az ellenséges űrobjektumok működésének blokkolására, végső esetben megsemmisítésére. Háborúban viszont a másik fél világűri eszközeinek a támadása is a feladatuk lesz.

A lehetséges ellenségek között leggyakrabban Kína és Oroszországra neve merül föl. Washington szerint ezek az országok jelenthetik a legnagyobb veszélyt az amerikai űreszközökre. A Pentagonnak meggyőződése, hogy Moszkva és Peking olyan fegyvereket fejleszt, amelyekkel katonai összecsapás esetén le lehet szedni a szemben álló oldal műholdjait.

Persze az USSF hasznos dolgokra is vállalkozhat: részt vehet akár a meteorbecsapódások megakadályozásában vagy épp az űrszemét begyűjtésében. Ebből legalább a földi halandóknak is hasznuk származna.