Görögországnak immár nincs szüksége külföldi mentőhitelekre. A héten befejeződött a bő nyolc évig tartó idegen pénzügyi gyámság. Az elmúlt időszakban sikerült megakadályozni az állam teljes összeomlását és újjáéleszteni a görög gazdaságot. A hitelezők abban bíznak, hogy Athén ezentúl egyedül is elboldogul.
Először is el kellene érnie a 2008-as válság előtti szintet, ami nem lesz könnyű, mert a gazdaság legalább 25 százalékot visszaesett a nyugalmasabb idők utolsó évéhez, vagyis 2007-hez képest. Különösen nagy a gond a munkaerőpiacon. Sovány vigasz azonban a görögök számára, hogy jó néhány másik uniós tagországban sem sikerült még eljutni a válság előtti szintre ezen a területen. Főleg az EU déli peremén, ahol Spanyolország vagy épp Portugália is megszenvedte a krízist, és – Görögországhoz hasonlóan – külföldi hitellel tudta csak elkerülni a legrosszabbat. A válságkezeléskor alkalmazott megszorítások miatt a gazdaság náluk is rosszabb állapotba került, mint amilyenben a hitelcsomagok átadása előtt volt.
Az uniós munkanélküliségi listát továbbra is Görögország vezeti. Áprilisban az EU statisztikai hivatala (Eurostat) 20,2 százalék állástalant tartott nyilván az országban, és a helyzet azóta nem sokat változott. A második helyezett, s korábban szintén külső hitelekkel kisegített Spanyolország is hasonló gondokkal küszködik: munkaképes korú lakosságának 15,2 százaléka ugyanis nem dolgozott júniusban. A sorban akkor Olaszország következett, amelyet ugyan nem kellett nemzetközi hitelekkel menteni, de egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy rossz gazdaságpolitikája és óriási államadóssága miatt akár Görögország sorsára is juthat.
A 10,9 százalékos olasz munkanélküliséghez közel áll a francia és a horvát is, hiszen mindkét országban 9,2 százalék az állásnélküliek aránya a júniusra vonatkozó kimutatás szerint.
Párizs és Zágráb nem szorult idegen hitelekre a 2008-as válság okozta problémák miatt. Lisszabonnak és Dublinnak azonban mentőövet kellett dobni, amelytől időközben már megszabadultak. Az előbbi 2014-ben, az utóbbi 2013-ban, ráadásul elsőként az EU és a Nemzetközi Valutaalap hiteleire szoruló euróövezeti tagállamok közül.
Az írek ennek hatására mintha megtáltosodtak volna: gazdaságuk folyamatosan jól teljesít (2013 óta 1,62 és 2,56 százalék között növekedett évente), az országukban regisztrált munkanélküliség pedig jócskán elmarad az unióstól: júniusban 5,1 százalékon állt. Portugáliában sem éri el az EU-átlagot, ámbár ott 6,7 százalék.
A nyár első hónapjában az uniós átlag 6,9 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 7,6 százalékról. A 19 tagú eurózónában valamivel rosszabb a helyzet, hiszen ott 8,3 százalékos a munkanélküliség, ami azért 0,7 százalékkal mégiscsak kevesebb, mint tavaly júniusban.
Az EU egészét tekintve is szebb a kép, mint a görög, a spanyol vagy épp a horvát és a francia munkaerőpiacé. Sőt júniusban mind az európai uniós, mind az euróövezeti munkanélküliség (átlaga) a legalacsonyabb szintre esett az elmúlt tíz évben. Az Eurostat az első nyári hónapban 17,1 millió állástalant regisztrált a 28 tagállamban, ebből 13,57 millióan az eurózóna országaiban éltek.
Figyelemre méltó, hogy tavaly júniushoz képest az EU-ban mindenütt kevesebb az állástalan. Táboruk a legnagyobb mértékben Cipruson csökkent (11 százalékról 8,2-re), de jelentős visszaesést jegyeztek föl Portugáliában (9,1 százalékról 6,7-re) és Horvátországban is (11,1 százalékról 9,2-re).
Az idén júniusban a legalacsonyabb, vagyis mindössze 2,4 százalékos munkanélküliséggel Csehország dicsekedhetett el. A második helyet Németország foglalta el (3,4 százalékkal), utána pedig Magyarország következett 3,6 százalékkal, bár ez az adat májusra vonatkozik.
