A múlt évben, amikor a minimális órabér értékének 130-ról 143 dinárra való emeléséről tárgyalt a kormány szociális-gazdasági tanácsa, a szakszervezetek és a Munkaadók Uniója között egy kisebb ellentét alakult ki. Az szakszervezetek már akkor 145–207 dináros minimális órabért követeltek, attól függően, hogy a nettó fizetéseket vagy az átlagos fogyasztói kosár árát vették figyelembe.
A napokban a téma újra aktuálissá vált, hiszen szeptember 15-ig a szociális-gazdasági tanácsnak, ha sikerül a tanácstagoknak egyezségre jutniuk, javaslatot kell tenniük a kormánynak a minimálbér emelésének összegéről. A tanács tagjainak érvelése azonban, úgy tűnik jelenleg, még nagyon messze van egymástól.
Az év elejétől már nem 130, hanem 143 dinárral számolják el a minimális órabért, ami átlagban nettó 24 822 dinárt tesz ki havonta, vagyis a jelenlegi minimális fizetés megközelítőleg 2200 dinárral magasabb, mint a múlt év decemberi. A szakszervezetek szerint ez sem elég, hiszen az országban mintegy 350 ezer munkás él minimálbéren, miközben a fogyasztói kosár ára napról napra nő.
A kereskedelmi, idegenforgalmi és telekommunikációval megbízott minisztérium legutóbb közzétett adatai alapján áprilisban az átlagos fogyasztói kosár 70.668,55 dinárban került, a minimális fogyasztói kosár ára pedig 36.637,79 dinárba, vagyis 0,6 százalékkal többe, mint márciusban. Összehasonlítva az idei és a múlt évet a fogyasztói kosár az idén 1,1 százalékkal drágult meg.
Duško Vuković, a Szerbiai Önálló Szakszervezet alelnöke a Prva televízión tett vendégszereplése során kiemelte, elégedetlenek a minimálbérrel, emelést követelnek. Mint mondta, nemcsak havi 5000, hanem 11 000 dinárral kellene többet kapniuk azoknak, akik minimálbérért dolgoznak. Követelik, hogy az állam 209 dinárra növelje a minimális órabért.
A munkaadók azonban megrökönyödve fogadták a követelést. Mint Nebojša Atanacković, a Munkaadók Uniójának képviseletében rámutatott, véleményük szerint is növelni kell a minimálbért, egyetértenek azzal, hogy a szakszervezetek az órabér növelését követelik, ám véleménye szerint racionálisabb követelést kell megfogalmazniuk, nehogy az egész ország minimálbérre szoruljon.
Atanacković szerint a hazai gazdaság lehetőségeit kell megnövelni, így a GDP-nek is növekednie kellene, hogy a fizetések is növekedhessenek. A minimálbér növelése ugyanis megköveteli a többi fizetés növekedését is. Hozzátette, a munkaadók készek elfogadni a minimálbér összegét, ha az állam megemeli a havi járandóságnak azt a részét, amely adómentes.
A múlt év decemberéig a fizetésből 11 ezer dinárt nem adóztatott meg az állam, ez év januárjától pedig az adókkal nem terhelt összeget 15 ezer dinárra növelte.
Vuković értetlenül állt Atanacković magyarázata előtt, miszerint meg kell várni a GDP növekedését, hogy növekedhessenek a minimálbérek. Mint kifejtette, a munkásoknak ösztönzésre van szükségük. Elmondása szerint a munkások nagy hányadát a munkaadók különböző módszerekkel félelemben tartják, így sokszor nem tudják érvényesíteni a jogaikat. Szavai szerint a rendszer módosítására van szükség, többek között az adózási politikán is váltóztatni kellene.
– Azokat, akik minimálbérből élnek, nem kellene megadóztatni egyáltalán, míg azok, akiknek a járandósága havonta több mint 200 ezer dinárt tesz ki, ne csak 10 százalékos jövedelmi adót fizessenek – magyarázta, és feltette a kérdést: – Hogyan lehetséges az, hogy mindig a válságra panaszkodunk, miközben az adatok növekedést mutatnak? A nehéz politikai és gazdasági időket magunk mögött tudjuk, jobban kellene már élnünk, az emberek nem akarnak többé kevés pénzből élni – mondta Vuković.
