2021. május 14., péntek

Örökségvédelem XXI. századi elvárásokkal

Tegnap tartották meg az aracsi pusztatemplom jubileumi emlékünnepségét

Szász Krisztián, Magyarország belgrádi nagykövetségének második titkára, Czikajló Gergely, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának konzulja, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és az MNT tisztségviselői, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselői és tartományi tisztségviselői, civil szervezetek vezetői, valamint vajdasági és testvérvárosi polgármesterek részvételével vasárnap délután a tordai Aracs Hagyományápoló Társaság szervezésében tartották meg az aracsi pusztatemplom jubileumi, 20. emlékünnepségét. A szentmisét Mellár József törökbecsei plébános szolgáltatta, és Orosz Attila református esperes is szólt az egybegyűltekhez.

Ótos András felvétele
Ótos András felvétele

Lázár Jenő, az Aracs Hagyományápoló Társaság alelnöke ünnepi bevezetőjében kiemelte: a tordai társaság húsz éve azzal a céllal alakult meg, hogy az aracsi pusztatemplomot az ismeretlenség homályából kiemelve a magyarság szentélyévé tegye, amit kitartó munkával részben sikerült is teljesítenie: intézmények, szakemberek és az anyaország is felismerték a pusztatemplom vallási, kulturális és turisztikai jelentőségét.

– Hosszú időnek kellett elmúlnia ahhoz, hogy a mai aracsi emlékünnepségen arról számolhassunk be, hogy sokak sokszori nekifutása után, mára, Magyarország Kormánya támogatásának hála, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács elkötelezett abban, hogy elkezdődjék a fejlesztéshez elengedhetetlen tudományos dokumentáció elkészítése egy átfogó régészeti kutatás elvégzésével, hogy azután majd a pusztatemplom helyreállítása következhessen – jelentette ki ünnepi beszédében Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Elmondása szerint a cél egy olyan fogadó- és rendezvényközpont létrehozása, amely – megőrizve a történeti értékeket – a XXI. század elvárásainak megfelelően szabadabb formában, változatos szolgáltatások segítségével mutatja be a pusztatemplom és a hozzá kapcsolódó rendház múltját, valamint a jelenéhez köthető ismereteket.

– Nekünk ezekből az emléktöredékekből: tájból és kőből, népből és képből, ízből és színből kell egy olyan hihető és lakható világot építenünk fiataljainknak, amelynek számunkra egyik legkedvesebb jelképe az aracsi kő és az aracsi pusztatemplom. E gondolatok jegyében kérem az Önök, a helyiek, minden illetékes személy és szerv, a legkiválóbb hazai és anyaországi szakemberek közreműködő segítségét ahhoz, hogy a következő években úgy újulhasson meg az aracsi pusztatemplom és környéke, hogy méltán lehessünk büszkék ne csak az elvégzett munkára, hanem a nyelvében, kultúrájában, hitében és nemzeti öntudatában megkapaszkodni igyekvő délvidéki magyarságra – közösségünkre és nemzetünkre is – még akkor is, ha jól tudjuk, hogy ezen a tájon évezredeken át az építkezések alapanyaga mindig is a termékeny, életet adó anyaföld volt, amelynek házakról eltűnő vakolatrétegei és szétmálló falai nem mást, mint az örök újrakezdés hagyományát hagyták ránk örökül, de ugyanakkor azt a boldog tapasztalatot is, hogy ezeken az ezredéves csapásokon lépéseinket Isten áldása kíséri – fejezte beszédét Hajnal Jenő.

A megemlékezés zárásaként Nagy Szabina összeállításában és vezetésével művelődési műsort láthattak a jelenlévők, amelyen a csókai Pannónia férfikórus, Fodor Marianna, Csíkos Dániel, a tordai templomkórus, valamint a magyarországi Tiszaalpár testvértelepülés dalköre lépett fel.