Újjá kell építeni a Kárpát-medencét és Közép-Európát

Újjá kell építenünk az egész Kárpát-medencét, véget ért a magyarok száz éves magánya, van erőnk, pénzünk, erőforrásunk is ehhez a jelentős munkához – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök a hagyományosnak számító évértékelő és jövőbetekintő tusnádfürdői nemzetpolitikai előadásában szombaton.

Mint hozzátette, mára világossá vált, hogy jól jár az, aki a magyarokkal együttműködik. Ajánlatot fogalmazott meg a szomszédos államok számára: össze kell kötni a nagyvárosokat gyorsvasutakkal, autópályákkal, össze kell kapcsolni az energiahálózatokat is.

– Hangoljuk össze a védelmi politikánkat, fektessünk be egymás térségeibe. Magyarország ehhez a munkához már hozzá is kezdett. Építsük meg közösen a Kárpát-medencét, kölcsönös tisztelettel, őszinte beszéddel. El kell fogadnunk egymás eltérő nézőpontjait. Románia például nem tud mit kezdeni azzal a természeti ténnyel, hogy itt él másfél millió magyar. Székelyföld pedig már akkor is létezett, amikor Románia még nem, s akkor is létezni fog, amikor már egész Európa behódol az iszlámnak. Ahelyett, hogy tagadnánk a valóságot, fogjuk fel a helyzetet erőforrásként, tekintsünk akként Erdélyre, Székelyföldre is – mondta ki nagy tapssal jutalmazott, ezrek által figyelemmel kísért beszédében Tusványoson Orbán.

Az a feladat is előttünk áll, állapította meg, hogy felépítsük Közép-Európát – nagy, erős, biztonságos politikai térséget kell létrehozni. Mint mondta, a gazdasági fejlődés tere mellett ennek egy sajátos kultúrájú térségnek kell lennie, s ezt el kell fogadtatni Nyugat-Európával. Minden közép-európai országnak joga van elutasítani a multikulturalizmus ideológiáját és a nemzeti jellegét hangsúlyoznia, joga van a hagyományos családmodellt védeni, joga van megvédeni a nemzetstratégiai szempontból fontos piaci és gazdasági ágazatait, joga van a határvédelemre, joga van ragaszkodni az egy nemzet-egy szavazat joghoz, mely azt üzeni, van élet a globalizmuson túl is, magyarázta a miniszterelnök. Közép-Európa útja a szabad nemzetek szövetségének útja, hangsúlyozta.

EURÓPAI HADERŐRE LESZ SZÜKSÉG

A világpolitikai történéseket számba véve Orbán Viktor megállapította, hogy Európa jobbra tolódása folytatódott, Kína tovább erősödött, s az USA is beváltotta korábban előrejelzett politikai céljait, a kétoldalú megoldások politikai ígéretét. Oroszország a kormányfő szerint hamarosan megoldja a gázellátását Európának Ukrajna kiiktatásával. Mindez annyit jelent, hogy körülöttünk folyamatosan változnak a játékszabályok, szögezte le. Az Európai Unió, Orbán meglátása szerint, ma primitív orosz-politikát folytat a szankciókkal, melynek következtében a balti államok és Lengyelország kockázatot látnak. Ehelyett egy tagolt Oroszország-politikára lenne szükség, mellyel összhangban a balti államoknak szupervédelmet nyújtana a NATO, a többi államnak azonban szabad kereskedelmi lehetőségeket teremtene, s ezekre bízná, milyen kapcsolatokat kívánnak kialakítani Moszkvával. A miniszterelnök kifejtette, Törökország, Izrael és Egyiptom stabilitása is fontos az ellenőrizetlen migránstömegek beáramlásának megakadályozása végett. Megengedhetetlennek minősítette annak tényét, hogy Európa ne tudja megvédeni magát és határait, ezért szerinte a NATO és az USA segítsége mellett szükség lesz egy európai haderőre is, melynek felállításához az alapok tulajdonképpen megvannak, de a politikai akarat hiányzik jelenleg.

ÚJ VEZETŐK JÖNNEK

Valaha egy nagy civilizáció, világformáló erőközpont volt Európa, mondta Orbán Viktor a nemzetpolitikai előadásának európai vezetői elitet bíráló okfejtésében. Úgy fogalmazott, Európa bátor volt, nagy dolgokra vállalkozott valaha. Négy fontos tényező határozta meg és tette naggyá: a vallás, az alkotóművészet, a kutatás és az üzleti vállalkozás szelleme. Ma a miniszterelnök szerint egyik szellem tekintetében sincsenek a helyükön a dolgok.

– Európa vezetői alkalmatlanok, nem képesek arra, hogy választ adjanak a kihívásokra, a bevándorlás problémájára. Csődöt mondott az Európai Bizottság, jó hír viszont, hogy napjai meg vannak számlálva, még mintegy háromszáz napja maradt hátra. Az Európai Bizottság egy rendkívül fontos intézménye az Uniónak, s ennek pártatlannak és elfogulatlannak kell lennie, ma viszont ehelyett liberális oldalon áll és Közép-Európa ellen dolgozik – húzta alá.

Feltette a kérdést: miért mondott csődöt az európai liberális elit? Orbán értelmezése alapján mindenekelőtt azért, mert megtagadta gyökereit, s a nyílt társadalom politikáját folytatja.

– A liberális Európában európainak lenni semmit sem jelent. Nyugaton az a helyzet, hogy liberalizmus van, demokrácia nincs. Nyugat-Európában általánossá vált a cenzúra. Most nem intézhetjük el kézlegyintéssel a 2019-es európai választásokat. Elakadhat ugyanis nagy eséllyel az az átalakítási folyamat, amellyel Európát át akarják menteni a kereszténység, a nemzetek utáni korba. Meg kell mutatni a liberális demokrácia alternatíváját, a keresztény demokráciát. Ez nem arról szól, hogy keresztény hitelveket védelmeznénk, hanem azt jelenti, hogy a keresztény kultúrából kisarjadt létformákat kell megvédeni. Ezek: az emberi méltóság, a család, a nemzet, a hitbéli közösségeink erősítése – értékelte, majd hozzáfűzte, a jelenlegi liberális elit helyett a választások után antikommunista, keresztény szellemiségű, nemzeti érzületű emberek jönnek az európai politika élére.

A NEMZETEGYESÍTÉSTŐL A NEMZETÉPÍTÉSIG

Nemzetpolitikai témákra evezve a kormányfő emlékeztetett, az elmúlt évben újabb lélektani küszöböt léphettünk át, meglett az egymilliomodik magyar állampolgár, s ezt a legfontosabb események között tarthatjuk számon, a választási győzelemmel és a kétharmados többség újbóli megszerzésével pedig azt is el lehet mondani, hogy az elmúlt évben a nemzetegyesítés folyamata a nemzetépítés folyamatává alakult át. Április 8-án bizonyítottuk, közölte, hogy képesek vagyunk egy nemzetként viselkedni, fel tudjuk ismerni a veszélyforrásokat. A szavazók a támogatásukkal voltaképpen felhatalmazták a magyar kormányt egy új korszak kiépítésére: a korszak mindig több a politikai rendnél, mert az egy kulturális közeg, egy szellemi természetű rend, közösségi hangulat és ízlésvilág, viselkedési mód is egyben. A korszakot kulturális áramlatok, kollektív meggyőződések, társadalmi szokások adják, magyarázta. Most az a feladat, hogy új kulturális korszakba kellene ágyazni a politikai rendszert. Új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség – körvonalazta a miniszterelnök.

Magyarország nagy célokat tűz ki, korábban elképzelhetetleneket. 2030-as időhorizontban gondolkodva az öt legjobb, legversenyképesebb uniós ország egyike kíván lenni, meg akarja állítani a népességfogyást, energiafüggetlenséget valósít meg, infrastrukturális összeköttetéseket teremt szomszédjaival, felépíti az új magyar honvédséget és erősíti a közép-európai gazdaságot is – határozta meg a hosszú távú terveket Orbán Viktor.

Ahogyan az minden évben lenni szokott Tusványoson, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is szólt a közönséghez, a magyarság helyzetéről és a magyar–román párbeszéd akadályairól értekezett. A beszélgetést most is Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke moderálta a szabadegyetem zárónapján.