Belgrádban tanácskoznak ma Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Crna Gora illetékes miniszterei a pristinai hatóságoknak azon döntéséről, hogy 30 százalékos védővámot vet ki az import idénygyümölcsökre, zöldségfélékre és a kukoricára.
A megbeszélésen a bejelentések szerint részt vesz Rasim Ljajić szerbiai kereskedelmi miniszter, Mirko Šarović, a bosznia-hercegovinai minisztertanács alelnöke, külkereskedelmi és gazdasági kapcsolatokért felelős miniszter, Ljupcso Nikolovszki macedón mezőgazdasági miniszter, valamint Goran Šćepanović, a Crna Gora-i gazdasági minisztérium multilaterális és regionális gazdasági együttműködéssel megbízott igazgatóságának vezetője.
21 TERMÉKRE 30 SZÁZALÉKOS VÉDŐVÁM
A koszovói hatóságok néhány napja ún. védőintézkedéseket vezetett be, pontosabban 30 százalékos védővámot egyes gyümölcs- és zöldségfajtákra, valamint a kukoricára, ezzel pedig a térség országainak megítélése szerint közvetlenül megszegte a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA). Noha az összesen 21 mezőgazdasági termékre kivetett vám minden országra vonatkozik, érthetően a leginkább mégis a térség államait érinti.
Belgrád kétségkívül Pristina legnagyobb kereskedelmi partnere, ám Macedóniát és Bosznia-Hercegovinát súlyosabban érinti az intézkedés, mint Szerbiát. A macedón média azt állítja, hogy július 18-a óta, amikor a szóban forgó pristinai határozat megszületett, a kétoldalú kereskedelem gyakorlatilag leállt. A korábbi, napi 100–150 tonnás mennyiség helyett az utóbbi napokban alig 30 tonna mezőgazdasági árut szállítottak át a határon. A pristinai hatóságok lépése ellen maguk a koszovói kereskedők is tiltakoznak, mondván, hogy a helyi termelők 10 százalékban sem tudnak eleget tenni a koszovói piac szükségleteinek, és ha ez a helyzet tovább tart, zavarok keletkeznek az ellátásban, és drágulásokkal is számolni kell.
A MAGASRA EMELT VÁM A KUKORICÁRA IS ÉRVÉNYES
Ez az egyetlen termék, amelyet nagyobb mennyiségben küldenek Szerbiából Koszovóba. Milan Prostran agrárközgazdász hangsúlyozza, hogy Koszovónak sohasem volt elegendő kukoricája a saját szükségleteire, így teljesen érthetetlen a védővám bevezetése. Szerbiának, mint a térség és a CEFTA vezető agrárországának semmiféle kereskedelmi megszorítás nem felel meg.
„Mi eddig ilyen vámot nem vezettünk be, és a jövőben sem kellene ezt tennünk. Esetleg csak fenyegetőzhetünk. A CEFTA az elképzelés szerint egy olyan játéktér, melyen a játékosok a szabad kereskedelemhez és az Európai Unióban érvényes szabályokhoz szoknak, ez a térség azonban nemigen szokott hozzá ezekhez az előírásokhoz. Igaz, a megállapodás egyik szakasza lehetővé teszi a védővám bevezetését abban az esetben, ha valamely gazdasági ágazat veszélybe kerül, ám az ilyen lépést alaposan meg kell indokolni. Ezzel a szakasszal gyakran visszaélnek” – magyarázza Prostran. Hozzáfűzi, hogy az ilyen intézkedések többnyire politikai, nem pedig gazdasági indíttatásúak.
„Korábban olyan helyzet is előállt, hogy választások előtt Macedónia betiltotta a szerbiai búza importját. Az állam azt követelte a macedóniai malmoktól, hogy előbb vásárolják fel az össze hazai kenyérgabonát, s csak azután vásároljanak Szerbiától. Most érthetetlen, miért vámolja meg Koszovó a kukoricát, amikor nekik sohasem volt elegendő ebből a termékből” – nyilatkozta Prostran. Szerinte a CEFTA egész területén a brüsszeli illetékes titkárság a leggyengébb pont. Sokkal gyorsabban kellene reagálnia, sőt büntetnie is.
